Felhalmozó vagy osztalékfizető ETF: TBSZ-en a készpénz is költség

Hosszú távú, újrabefektetésre épülő TBSZ-portfólióban azonos indexet követő ETF-sorozatok közül rendszerint a felhalmozó a kényelmesebb választás. Az iShares ETF-útmutatója szerint a felhalmozó sorozat visszaforgatja a jövedelmet, a kifizető pedig a befektetőnek utalja; utóbbinál az új vétel díja és a számlán várakozó készpénz is befolyásolja az eredményt.

Az osztalékfizető sorozatnak akkor van világos szerepe, ha a kifizetésből a TBSZ-en belül más eszközt venne, vagy később pénzáramot szeretne a portfólióból. Az Elemzésközpont összevetése szerint a jóváírt összeg a TBSZ-en belül marad, kivonása pedig megszakíthatja a lekötést. A rendszeres ETF-kifizetés tehát a számlán belüli mozgástér, önmagában nem azonnal elkölthető adómentes jövedelem.

Azonos index mellett mit kell összehasonlítani?

A tiszta összevetéshez ugyanannak az alapnak a felhalmozó és kifizető sorozata a legjobb kiindulópont. Ekkor a követett index, a mögöttes részvények és az alap székhelye közös, így a kifizetési mód hatása könnyebben elkülöníthető. Ha csak az index neve egyezik, a teljes költségmutató, a replikáció, a devizakitettség és a tőzsdei vételi és eladási ár különbsége is alakíthatja a hozamot.

A kifizető ETF árfolyama az osztalék leválásakor a távozó jövedelem hatására csökkenhet, miközben a befektető számláján megjelenik a készpénz. Emiatt a két sorozat árfolyamgrafikonja önmagában nem mondja meg, melyik hozott többet: a kifizetést is bele kell számítani a teljes hozamba. A felhalmozó sorozatban ugyanaz a jövedelem az alap eszközeiben marad, a befektető pedig külön vételi megbízás nélkül részesedik a későbbi hozamából.

A visszaforgatás súrlódása a bróker feltételeitől függ. Számíthat a minimum kereskedési jutalék, a devizaváltás, valamint az, hogy a szolgáltató enged-e tört ETF-jegyet vásárolni. Egész jegyeknél a vételi díj kifizetése után fennmaradó összeg készpénzként marad a TBSZ-en; ez nem tűnik el, de addig nem követi az ETF árfolyamát.

A forrásadó nem tűnik el a felhalmozó sorozatban

Az alap részvényei után kapott osztalékot már az alaphoz érkezés előtt külföldi forrásadó terhelheti. Az iShares forrásadó-magyarázata szerint a levonás többek között a részvény kibocsátójának országától, az alap székhelyétől és az alkalmazható adóegyezménytől függ. Ha a két sorozat valóban ugyanannak az alapnak a része, ez az alapszintű teher mindkettő mögöttes jövedelmét érintheti.

A kifizető sorozatból a befektetőhöz jutó összeg esetleges további külföldi levonása ettől külön adószint. Nem lehet pusztán az „osztalékfizető” megjelölés alapján egységes kulcsot rendelni hozzá, ahogy a felhalmozó változatot sem lehet teljesen forrásadómentesnek nevezni. A TBSZ a magyar lekötési hozam adózását rendezi; az alap szintjén végleg levont külföldi adót önmagában nem adja vissza.

Mit mutat 1, 5 és 10 millió forint?

Vegyünk egy feltételezett számpéldát, nem valós ETF-hozamot vagy brókerárat. Az induló összeg 1, 5 vagy 10 millió forint; a bruttó éves osztalékhozam 2, 3 vagy 4 százalék. Mindkét sorozatnál azonos, feltételezett 15 százalékos alapszintű forrásadóval számolunk; az azonosnak vett alapkezelési költséget a különbség számításából kihagyjuk. Évente egyszer érkezik kifizetés, egy kifizető ETF-jegy ára végig 20 000 forint, az új vétel díja megbízásonként 1000 forint. Árfolyam- és devizaárfolyam-változást, vételi és eladási árkülönbséget, készpénzkamatot és a befektetői szintű további levonást nem feltételezünk.

Az első évben a forrásadó után maradó kifizetés 1 millió forintnál 17–34 ezer, 5 milliónál 85–170 ezer, 10 milliónál 170–340 ezer forint. A 3 százalékos középértéknél ez rendre 25 500, 127 500 és 255 000 forint. Az 1000 forintos vételi díj után ezekből egy, hat, illetve tizenkét egész jegy vehető; a TBSZ-en 4500, 6500, illetve 14 000 forint készpénz marad.

A fix díj minden újravásárlásnál ugyanannyi forintot visz el, de a kisebb kifizetésből arányaiban többet. A legkisebb, 1 milliós befektetésnél 2 százalékos osztalékhozam esetén az első 17 000 forintos kifizetésből még egy jegy sem vehető meg a díjjal együtt. Itt az első évben vételi díj sem keletkezik, viszont a teljes kifizetés a következő alkalomig készpénzben vár. A maradékot a modell minden évben hozzáadja a következő kifizetéshez.

Öt ilyen kifizetési ciklus után, a kilenc induló összeg és hozam kombinációjában a felhalmozó sorozat modellértéke körülbelül 4900–7000 forinttal magasabb; tíz ciklus után a különbség nagyjából 10 400–16 000 forint. A 3 százalékos középértéknél az ötödik ciklus után 1, 5 és 10 millió forintos indulásra rendre 6060, 6222 és 6424 forint a különbség. A közeli összegek oka ebben a szűk modellben a minden vásárlásnál azonos fix díj; a készpénzmaradvány eltérései is számítanak.

Az „elmaradt hozam” itt azt jelenti, hogy a felhalmozó változatban visszaforgatott összeg a feltételezett pozitív osztalékhozammal tovább gyarapodik, míg a készpénz nem. Ha közben az ETF ára esne, a készpénz átmenetileg csökkenthetné a veszteséget. Nulla újravásárlási díj, tört jegyek és azonnali visszaforgatás mellett, azonos adó- és alapkezelési költséget feltételezve, az itt kimutatott különbség lényegében eltűnne. Eltérő forrásadó vagy alapkezelési díj új különbséget teremthet.

Mi történik, ha megszakad a TBSZ?

A Magyar Nemzeti Bank TBSZ-tájékoztatója szerint a gyűjtőév után kezdődik a lekötési időszak: öt év után a magyar szja és szocho együtt 0 százalék, három és öt év között 18 százalék, három éven belüli megszakításnál 28 százalék a lekötési hozamon. A százalékok a számla adóköteles hozamára vonatkoznak, nem a kifizető ETF egyes jóváírásaira külön. Az ETF TBSZ-en belüli eladása és újravétele sem azonos a pénz számláról történő kivonásával.

A NAV szochoszabálya szerint az idő előtti megszakításhoz kapcsolódó szocho a 2024. december 31. után kötött vagy újrakötött TBSZ-szerződésekre vonatkozik. Feltételezett 100 000 forint pozitív lekötési hozamnál a 28 százalékos összes teher 28 000 forint lenne. Ugyanaz az időtáv és azonos hozam mellett a felhalmozó és a kifizető sorozatra nem létezik külön magyar TBSZ-adókulcs; a külföldön levont összeget ez a számítás nem fordítja vissza.

Mikor ér többet a kifizetés?

A felhalmozó sorozat akkor illik jobban a célhoz, ha a kapott jövedelmet egyébként is ugyanabba a kitettségbe forgatná vissza, és a készpénznek nincs külön feladata. A kifizető változat viszont hasznos lehet, ha a beérkező összegből a TBSZ-en belül más ETF-et venne vagy a portfólió arányait szeretné módosítani anélkül, hogy meglévő jegyeket eladna. A kifizetés időpontját és összegét ilyenkor is az alap határozza meg, ezért nem helyettesít pontosan ütemezett készpénzfelvételt.

A konkrét választást végül a két sorozat teljes költsége, a megbízási és devizaváltási díj, a jegyár és a forrásadó együtt alakítja. A TBSZ-szolgáltatók díjainak összevetése azért kapcsolódik ide, mert ismétlődő vásárlásnál a számla és a kereskedés ára is beleszól a visszaforgatásba. Ha a kifizetett pénznek tervezett szerepe van, a készpénzmaradvány elfogadható ára lehet ennek a rugalmasságnak.

Olvassa el ezt is:

• Lightyear vagy IBKR TBSZ: a havi 2000 forint lehet a választóvonal
• Deel vagy Remote: egy magyar dolgozónál a havi díj csak a kezdet
• Patreon vagy YouTube-tagság: a 70%-os részesedés csak a számítás kezdete