EV vagy kft: a 3 milliós tőke nem az egyetlen választóvonal

Ha egyedül dolgozol, a szerződéses kockázat kezelhető, és rendszeresen szükséged van a bevételre magáncélra, az egyéni vállalkozás lehet egyszerűbb kiindulópont. Nagyobb lehetséges kár vagy új tulajdonos bevonása esetén a kft lehet megfelelőbb. A Polgári Törvénykönyv legalább 3 millió forint törzstőkét ír elő a kft-nek; a tag főszabály szerint nem felel a társaság tartozásaiért, és üzletrész kapcsolódik a tagságához.

Az EV-nél nincs minimális törzstőke, de a kisebb indulási teher személyes vagyoni kockázattal jár. Az egyéni vállalkozókról szóló törvény szerint a vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségekért teljes vagyonával felel. Ezért az éves bevétel önmagában nem dönt: azonos forgalom mellett egy kis értékű tervezési munka és egy nagy kárt okozni képes rendszerintegráció más mérlegelést kíván.

A lehetséges kár számít, nem csak a várható bevétel

Először azt érdemes felmérni, mekkora követelés keletkezhet hibás teljesítésből, adatvesztésből vagy szerződésszegésből. Egy szerény bevételű szolgáltató is vállalhat a bevételénél nagyobb felelősséget. Az ügyféllel kialkudott felelősségkorlát és a biztosítás csökkentheti a kitettséget, de csak annyiban, amennyiben a szerződés és a biztosítási feltételek ténylegesen fedezik az adott kárt.

A kft vagyoni elkülönülése sem old meg minden kockázatot. A még nem teljesített pénzbeli hozzájárulás erejéig a tag helytállással tartozhat, a korlátolt felelősséggel való visszaélésnek pedig külön jogkövetkezménye van. Ha az alapító személyes kezességet vállal egy hitelért, azt a kötelezettséget külön kell értékelni. Nagy összegű vállalás vagy személyes biztosíték előtt ügyvéd tudja tisztázni, pontosan ki, miért és milyen feltételekkel felel.

Az indulási idő és a törzstőke nem ugyanaz a költség

Az EV bejelentése gyors és díjmentes: a NAV indulási tájékoztatója szerint a tevékenység a nyilvántartásba vétel napján megkezdhető. Előtte ellenőrizni kell az engedélyezési, bejelentési és képesítési feltételeket; a nyilvántartásba vétel ezeket nem pótolja. A gyors indulás annak előny, aki a szükséges feltételeket már teljesíti, és egyedül kíván szerződni.

A kft alapító okiratot vagy társasági szerződést, jogi közreműködést és cégeljárást igényel. A törzstőke nem alapításkor elvesző díj, hanem a társaságnak vállalt vagyoni hozzájárulás. A teljes pénzbeli hozzájárulást bizonyos feltételekkel nem kell a nyilvántartásba vételig befizetni, de a halasztás nem törli a kötelezettséget: a még hiányzó rész befolyásolja a tag felelősségét és az osztalék kifizetését. Az alapítás tervezett időpontját és a hozzájárulás ütemét ezért együtt kell megbeszélni az okiratot készítő jogi képviselővel.

A pénzkivétel és a könyvelés a működés során válik el

EV-ként a vállalkozó nem hoz létre magától elkülönült jogi személyt, így a pénz magáncélú felhasználásához nincs szükség társasági osztalékdöntésre. Ettől az adókra, járulékokra és későbbi kiadásokra fedezetet kell hagyni. A kft bevétele a társaságé: a tulajdonos megfelelő jogviszony alapján kaphat díjazást, osztalékhoz pedig a felosztható eredményre és döntésre vonatkozó szabályok szerint juthat. A céges számla egyenlege tehát nem azonos a tulajdonos elkölthető pénzével.

A KMSZ eljárási összevetése az EV választott adózási módjától függő nyilvántartásait a kft kettős könyvvitelével és beszámolójával állítja szembe. Ez ismétlődő működési feladat, nem egyszeri alapítási tétel. Könyvelőre akkor van szükség a döntéshez, amikor a várható bevételből, tényleges kiadásokból, biztosítási helyzetből és tervezett pénzkivételből személyre szabott közteher-összehasonlítást kell készíteni. Egy egyszerű árbevételi küszöb ezek helyett nem mutatja meg, mennyi marad végül az alapítónál.

Négy feltételezett helyzet, négy eltérő mérlegelés

Az alábbi számok feltételezett, éves példák. Az árbevétel és a tényleges működési kiadás különbsége adók előtti egyszerű számítás, nem nettó jövedelem. Átalányadózásnál a tényleges kiadás és az adózási költséghányad sem ugyanaz: a NAV 2026-os átalányadózási tájékoztatója az általános, legalacsonyabb költséghányadot 45 százalékban, az átalányjövedelem személyi jövedelemadó alól mentes részét 1 936 800 forintban adja meg. A jogosultságot és a további közterheket minden esetben külön kell számolni.

1. Egyedül dolgozó grafikus. Tegyük fel, hogy az éves árbevétele 6 millió forint, tényleges működési kiadása 1 millió: az egyszerű adók előtti különbség 5 millió forint. Ha tevékenységére alkalmazható a 45 százalékos átalányköltség, az adózási célú átalányjövedelem 3,3 millió forint, amelyből 1 363 200 forint esik a jelzett szja-mentes rész fölé. Ebből még nem következik a fizetendő összes közteher; a biztosítási helyzetet is ismerni kell. Kezelhető szerződéses kockázat és rendszeres személyes pénzigény mellett az EV lehet célszerű.
2. Nagy felelősségű rendszerintegrátor. Feltételezzük ugyanazt a 6 millió forintos bevételt és 1 millió forintos kiadást, de a szerződésben vállalt felelősség felső határa 10 millió forint. A lehetséges igény így kétszerese az 5 milliós, adók előtti különbségnek. Az árbevétel alapján a grafikushoz hasonlít, a vagyoni kockázat alapján viszont a kft és a megfelelő biztosítás nagyobb súlyt kap. Ügyvédnek kell értékelnie, milyen károkra terjed ki a szerződéses korlát, és kér-e az ügyfél személyes biztosítékot.
3. Saját forrásból induló SaaS. A feltételezett első éves bevétel 3 millió, a fejlesztési és üzemeltetési kiadás 5 millió forint: a különbség 2 millió forint saját finanszírozási igényt jelez, még az adóhatások előtt. Ha egyetlen alapító dolgozik, nincs külső tulajdonos, és a szerződéses kitettség kezelhető, az EV egyszerűbb indulást adhat. A veszteséges induló évben különösen félrevezető a bevételből következtetni a magáncélra kivehető pénzre. Az adózási módot és az alapító járulékhelyzetét könyvelővel kell modellezni.
4. Befektetőt bevonó SaaS. Tegyük fel, hogy az éves bevétel 12 millió, a működési kiadás 8 millió forint, és egy befektető 8 milliót adna 20 százalékos tulajdoni hányadért. Ez az ajánlat számtana szerint 40 millió forintos befektetés utáni értékelés, nem független piaci értékbecslés. Az EV nem kínál az alapítótól elkülönült társasági üzletrészt az új tulajdonosnak; a kft keretet adhat a részesedés és a tulajdonosi jogok rendezésére. Ügyvédnek az ügylet szerkezetét, könyvelőnek a befektetés és a későbbi pénzkivétel adóhatását kell megterveznie.

Olvassa el ezt is:

• MCP vagy function calling? A csere nem mindig egyszerűsítés
• JSON mód helyett séma: így nem csúszik szét az MI válasza
• Zapier vagy Make: az egyszerűbb indulásért felárat kér az automatizálás