Az MNB szerint az MI növeli az európai bankok technológiai függését

A Magyar Nemzeti Bank 2026. szeptember 24-i közleménye szerint Varga Mihály jegybankelnök a budapesti Financial Stability Konferencia nyitóelőadásán arra figyelmeztetett: Európa lemaradása a fejlett MI-modellekhez szükséges infrastruktúrában és tudásban növeli az uniós bankszektor külső technológiai függőségét és sérülékenységét. Magyarországon ez akkor válhat pénzügyi stabilitási kérdéssé, ha több bank fontos folyamata ugyanattól a nehezen helyettesíthető szolgáltatótól függ. Ez lehetséges következmény, nem bejelentett hazai üzemzavar.

Az Index konferenciabeszámolója a szeptember 24–25-én tartott budapesti rendezvényről idézte Varga mondatát: „Az erős, kiszámítható szabályozás nem akadálya, hanem előfeltétele a versenyképességnek”. A felszólalás egyszerre szólt az MI által javítható működési hatékonyságról, a csalások felismeréséről és a technológiai kitettségről. A magyar bankok számára ezért a kérdés nem pusztán az, hogy bevezetnek-e új eszközöket, hanem az is, hogy ezek kiesése vagy hibája mellett képesek-e fenntartani szolgáltatásaikat.

A külső infrastruktúra több bankot is összeköthet

A függőség első szintje a számítási kapacitás és a modell elérése. Egy bank a saját ügyféladataiból és szabályaiból indulhat ki, mégis külső felhőre, modellre vagy a szolgáltató szakembereire szorulhat az eredmény előállításához. Ha az adott kapcsolat megszakad, a következmény attól függ, hová építették be az MI-t: lassulhat egy ügyfélszolgálati válasz, elakadhat egy belső ellenőrzés, vagy más módra kell átállítani egy kockázati döntést. Ezek eltérő súlyú, feltételes helyzetek.

A 2026. szeptember 22-i EKB-felszólalás szerint a közvetlenül felügyelt bankok 64 százaléka MI-t alkalmaz csalás és kiberbűnözés megelőzésére, az euróövezeti bankok mintegy kétharmadának pedig van együttműködési megállapodása külső szolgáltatóval. A két adat eltérő banki körre vonatkozik, és egyik sem a magyar intézmények arányát mutatja. A közös infrastruktúrán vagy szolgáltatón keresztül a zavar több bankra is átterjedhet, ezért a kiszervezési függés működési és pénzügyi stabilitási kockázat.

Magyarországon a közös beszállító kockázata nem csak a szolgáltató teljes leállásakor jelentkezhet. A késő válasz, a hozzáférési feltételek változása vagy a szolgáltató által módosított modell is egyszerre érinthet több intézményt, ha azok ugyanarra a technológiai láncra építettek. A bankon belüli tartalék megoldás értéke ezért attól függ, hogy a tartalék valóban más erőforrást használ-e. Két különböző modell ugyanabban a felhőkörnyezetben például továbbra is közös hibapontot hagyhat.

A másik szint a szaktudás. Külső eszköz mellett is a banknak kell megértenie, milyen adatokból készül az eredmény, hol változhat meg a modell viselkedése, és milyen hibák jelenhetnek meg az ügyintézésben. Ha a működés felügyeletéhez és a hiba kivizsgálásához szükséges tudás kizárólag a szállítónál van, a bank nehezebben ítéli meg, mikor használható biztonsággal a rendszer. Ez a jegybankelnök infrastruktúráról és tudásról szóló figyelmeztetésének közvetlen banküzemi olvasata.

A csalásfelderítésnél a gyorsaság mellett a folyamatosság számít

A csalásgyanús tranzakciók felismerése olyan terület, ahol az MI előnyt kínálhat: sok művelet között kereshet szokatlan mintázatokat, és gyorsabban irányíthat figyelmet egyes esetekre. A bank szempontjából azonban a találatok minősége csak az egyik kérdés. Azt is el kell döntenie, mi történik, ha az ellenőrző rendszer késik, tévesen jelez vagy átmenetileg elérhetetlenné válik. A fizetési folyamat és az ügyfél védelme ilyenkor egyszerre érintett.

Egy feltételes példa mutatja a különbséget: ha a bank egy külső modell válaszára vár a gyanús művelet megítéléséhez, a szolgáltatás akadozása miatt a döntés is késhet. Ha helyette automatikusan minden műveletet átenged, gyengülhet az ellenőrzés; ha mindent megállít, a rendes fizetések is fennakadhatnak. Hogy ezek közül melyik következik be, a konkrét banki folyamat kialakításán és a helyettesítő ellenőrzésen múlik.

Az adatkezelés ugyanehhez a függőséghez tartozik. A külső modell használatakor világosnak kell lennie, mely ügyféladat jut el a szolgáltatóhoz, mi marad a bank saját rendszerében, és a visszakapott jelzés miként befolyásolja az ügyfél ügyét. Ha az eredményt nehéz értelmezni vagy ellenőrizni, a bank a hibás riasztást és az elszalasztott gyanús esetet is később veheti észre. A technológiai kitettség tehát az adatok és a döntési kontroll kapcsolatán keresztül is megjelenik.

A szabályozás tétje a banki ellenőrizhetőség

A jegybankelnök az innováció és a kiszámítható szabályozás összehangolását sürgette. A magyar banki működésre lefordítva ez azt jelenti, hogy a külső MI használata mellett is az intézménynek kell átlátnia a feladatot, amelyet az eszköz támogat, és a szolgáltatás kiesésének hatását. Egy ügyfélszolgálati segédprogram és egy fizetési csalásokat szűrő rendszer között nagy különbség van: az utóbbinál a hiba közvetlenebbül érintheti a biztonságot vagy a folyamatosságot.

A bankok számára a gyors fejlesztés akkor fér össze az ellenálló működéssel, ha a modell, a felhő és a mögöttük álló szolgáltatók szerepe külön is azonosítható. Így látszik, hogy egy váltás ténylegesen csökkenti-e a függést, vagy csupán ugyanannak a láncnak másik elemére helyezi át. A szükséges ellenőrzési képesség nem azonos minden technológia házon belüli fejlesztésével: az érdemi kérdés az, hogy a bank saját maga felismeri-e a problémát, képes-e dönteni róla, és tudja-e fenntartani a fontos szolgáltatást.

Az MNB figyelmeztetésének magyarországi súlyát végül a tényleges beszállítói kapcsolatok és a helyettesítési lehetőségek mutathatják meg. Ha egy külső rendszer több intézménynél ugyanazt a nélkülözhetetlen szerepet tölti be, a külön-külön kezelt banki kockázatok közös sérülékenységgé állhatnak össze. Az ügyfelek ezt leginkább a fizetések, az ügyintézés és a csalásgyanús esetek kezelésének folyamatosságán keresztül érzékelhetik.