Kriptoveszteség elszámolása: 2026-tól nem vész el két év után

2026-tól a korábban bevallott kriptoügyleti veszteség akkor is felhasználható adókiegyenlítésre, ha a keletkezése óta több mint két év telt el: a NAV tájékoztatója szerint bármely korábbi év vesztesége figyelembe vehető, ha szerepel a keletkezés évéről szóló bevallásban. A nyereség után számított adót a veszteség még fel nem használt részének adótartalmával lehet mérsékelni.

A Magyar Közlönyben kihirdetett törvény alapján az új szabály először a 2025. adóévről szóló bevallásban alkalmazható. A veszteség korára vonatkozó határ megszűnt, az adott bevallásban érvényesíthető adókiegyenlítést azonban továbbra is korlátozza a tárgyév és az azt megelőző két év bevallott kriptojövedelmének adója, csökkentve a korábban már érvényesített adókiegyenlítéssel.

Mi számít bevallott kriptoügyleti veszteségnek?

A kiindulópont az adott adóév ügyleteinek összesített eredménye, nem egyetlen veszteséges eladás. Az évben megszerzett, figyelembe vehető bevételeket az ugyanabban az évben elszámolható igazolt kiadásokkal kell összevetni. Ha a kiadások nagyobbak, a különbözet az éves ügyleti veszteség. Az igazolt beszerzési kiadás akkor is része lehet az éves számításnak, ha a megvett kriptoeszközt abban az évben még nem adták el.

A kriptoeszközök egymás közötti cseréje önmagában nem eredményez a szabály szerinti ügyleti bevételt; a bevételhez nem kriptoeszköz formájában megszerzett vagyoni érték kapcsolódik. Ezért egy tőzsdei kimutatásban látható árfolyamcsökkenés vagy egyetlen ügylet mínusza nem azonos a bevallható éves veszteséggel. A bevételek és az igazolt kiadások teljes éves összesítését kell visszakeresni.

A régi veszteség felhasználásához az is szükséges, hogy az összeget a keletkezés évéről szóló szja-bevallás kriptoügyleti veszteségként tartalmazza. A kereskedési előzmény és a saját táblázat az összeg alátámasztásában segít, de nem pótolja a bevallási adatot. Ha az összeg kimaradt, előbb az érintett évi bevallás rendezésének lehetőségét kell tisztázni; a hiányzó veszteséget nem elegendő először egy későbbi év adókiegyenlítési sorába beírni.

Hogyan állapítható meg a fel nem használt rész?

A korábbi bevallásokat két szempontból kell végignézni: mely években szerepelt kriptoügyleti veszteség, és a későbbi bevallásokban mennyi adókiegyenlítést érvényesítettek már miatta. A nyilvántartásban érdemes minden veszteséges évhez külön feltüntetni az eredeti bevallott összeget, a felhasznált részt és a fennmaradó összeget. Több veszteséges év esetén így követhető, miből áll össze a még rendelkezésre álló teljes veszteség.

1. Keresse elő a veszteség keletkezésének évéről benyújtott bevallást, és írja ki a kriptoügyleti veszteségként feltüntetett éves összeget.
2. Nézze át a következő évek bevallásait, és gyűjtse össze a kriptoügyletekhez kapcsolódó, már érvényesített adókiegyenlítéseket.
3. Állapítsa meg, az adókiegyenlítés mekkora veszteségrész adótartalmának felelt meg. Ezt a veszteségrészt vonja le az eredeti bevallott veszteségből.
4. Egyeztesse a fennmaradó összeget a saját ügyleti nyilvántartással és a rendelkezésére álló igazolásokkal. A további években ebből az egyenlegből induljon ki.

A veszteség és az adókiegyenlítés eltérő adat: az első az elszámolás alapjául szolgáló összeg, a második a bevallásban megfizetett adóként figyelembe vett összeg. Ezért például egy korábban érvényesített adókiegyenlítést nem lehet ugyanannyi forint veszteségként levonni a nyilvántartásból. Előbb az alkalmazott adókulccsal meg kell határozni, mekkora veszteségrészhez tartozott a már igénybe vett adóösszeg.

Mi korlátozza az érvényesíthető adókiegyenlítést?

Az egyik határ a tárgyévben és a korábbi években bevallott, még el nem számolt kriptoügyleti veszteség adótartalma. A 2025. évi bevallásban ezt a fennmaradó veszteség 15 százalékával kell kiszámítani. A korábban már felhasznált veszteségrész adótartalma nem vehető igénybe újra, akkor sem, ha az eredeti veszteség szerepel egy régi bevallásban.

A másik határ az adókiegyenlítési keret: a tárgyév és az azt megelőző két év bevallott kriptoügyleti jövedelmének adója, a korábbi adókiegyenlítésekkel csökkentve. Az adott évben a két számított összeg közül legfeljebb az alacsonyabb érvényesíthető. Ha a veszteség adótartalma nagyobb a rendelkezésre álló keretnél, a fel nem használt veszteségrészt tovább kell vezetni a nyilvántartásban.

Mely adatok kerülnek a 25SZJA-bevallásba?

A 25SZJA kitöltési útmutatója szerint a 2025. évi kriptoügyleti eredmény a 25SZJA-04-es lap 164. sorába kerül: veszteség esetén az „a” oszlopba, jövedelem esetén az „e” oszlopba, a jövedelem adója pedig az „f” oszlopba. A 25SZJA-10-es lapon az ügyletek tételes adatai is megadhatók; ez a lehetőség nem helyettesíti az éves eredmény feltüntetését a 164. sorban.

Az adókiegyenlítés számítása a 25SZJA-06-os lapon szerepel. A 202–204. sor a 2023., 2024. és 2025. évi kriptojövedelmek figyelembe vehető adóját, a 205. sor ezek összegét mutatja. A 206. sor a 2025. évi veszteség, a 207. sor pedig a korábbi évek bevallásaiban szereplő, még el nem számolt veszteség helye. A 208. sor a veszteségek 15 százalékos adótartalmát tartalmazza; az érvényesíthető összeg a 209. sorba kerül, majd átvezetendő a 25SZJA-C lap 75. sorába.

Ezek a sorszámok a 2025. adóévről szóló bevallásra vonatkoznak. Későbbi adóévekben is külön kell követni a bevallott veszteség fennmaradó részét és az akkor rendelkezésre álló adókeretet, a mezőket azonban az adott év nyomtatványában kell azonosítani. A nyilvántartásból a bármely évről fennmaradó, adókiegyenlítésként még nem érvényesített veszteség összesített összegének is megállapíthatónak kell lennie.

Példa: a veszteség egy részét már felhasználták

Tegyük fel, hogy egy magánszemély a 2022. évi bevallásában 1 000 000 forint kriptoügyleti veszteséget tüntetett fel. A 2024. évi 400 000 forint kriptojövedelme után számított 60 000 forint adót teljes egészében adókiegyenlítéssel fedezte. Ez a veszteségből 400 000 forint felhasználásának felel meg, így a saját nyilvántartásában 600 000 forint marad.

Ha 2025-ben 600 000 forint kriptojövedelme keletkezett, annak számított adója 90 000 forint. A régi veszteség fennmaradó részének 15 százalékos adótartalma szintén 90 000 forint. Feltételezve, hogy 2023-ban nem volt kriptojövedelme, és más adókiegyenlítést sem érvényesített, a három év jövedelmei után számított adó összesen 150 000 forint. Ezt a korábban felhasznált 60 000 forinttal csökkentve 90 000 forint keret marad.

Ebben a feltételes példában a 25SZJA-04-es lap 164. sorának „e” oszlopában 600 000 forint jövedelem, az „f” oszlopában 90 000 forint adó szerepel. A 25SZJA-06-os lap 207. sorába 600 000 forint korábbi, fel nem használt veszteség, a 208. sorba 90 000 forint adótartalom, a 209. sorba pedig 90 000 forint adókiegyenlítés kerülhet. A számításhoz a 2022. évi bevallott veszteségből már csak a 2024-ben fel nem használt rész vehető figyelembe.

Olvassa el ezt is:

• MCP vagy function calling? A csere nem mindig egyszerűsítés
• Az F5 kritikus hibáját már kihasználják, de nem minden APM-beállítás érintett
• JSON mód helyett séma: így nem csúszik szét az MI válasza