A cégek MI-használata 21 pontot ugrott, a piaci hatás mégis halványult

|Szerző: A QUASA szerkesztősége|4 perc olvasás
A cégek MI-használata 21 pontot ugrott, a piaci hatás mégis halványult

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2026. november 3-án közzétett kutatási összefoglalója szerint a válaszadók körében 21 százalékponttal nőtt az MI-alapú szoftvert vagy alkalmazást használó vállalatok aránya a 2025-ös felméréshez képest. Ugyanebben az összevetésben az ipari és az építőipari cégek kisebb része érzékelt jelentős változást a saját piacán. A használat gyors terjedése tehát egyelőre nem jár együtt a jelentős ágazati hatásról beszámolók számának növekedésével.

A magyarországi felmérésben a két termelő ágazat adja a legélesebb különbséget: mindkettőben jóval több válaszadó használ MI-t, miközben kevesebben tulajdonítanak neki jelentős piacformáló szerepet. A használatról és a piaci hatásról két külön kérdés szólt. Az utóbbi a vállalatok megítélését rögzíti, nem az árbevételük vagy a termelékenységük mért változását.

Az iparban és az építőiparban ellentétes irányba mozdult a két mutató

A GKI építőipari adataiban nő az MI-t használó cégek aránya, miközben csökken a jelentős piaci hatást érzékelőké.

A Portfolio által közölt MTI-beszámoló az ágazati adatokat is ismerteti. A két felmérés számait egymás mellé téve látszik, hogy a használat bővülése és az érzékelt jelentős piaci hatás csökkenése ugyanazokban az ágazatokban jelent meg:

  • Ipar: az MI-t használók aránya 29%-ról 57%-ra emelkedett; a jelentős piaci hatást érzékelőké 21%-ról 12%-ra csökkent.
  • Építőipar: a használók aránya 19%-ról 52%-ra emelkedett; a jelentős piaci hatást érzékelőké 25%-ról 7%-ra csökkent.

Az ipari használat 28, az építőipari 33 százalékponttal nőtt. A jelentős hatásról beszámolók aránya ezzel párhuzamosan 9, illetve 18 ponttal lett alacsonyabb. A két változás iránya közötti különbség az iparban 37, az építőiparban 51 százalékpont; ez a közölt arányokból számolt összevetés, nem önálló üzleti teljesítménymutató. Arra világít rá, milyen messze került egymástól az alkalmazások jelenléte és az ágazati átalakulás érzékelése.

A piaci hatás tavalyi bázisánál ugyanakkor van egy lényeges eltérés. A GKI 2025-ös, 390 válaszadó cégről szóló elemzése az iparban 6% erős vagy nagyon erős, az építőiparban 13% érdemi hatást írt le, és összesen 45%-ra tette a semmilyen hatást nem érzékelők arányát. A friss közlés viszont 21%-os és 25%-os ágazati bázissal számol, az összes válaszadónál pedig 9%-ot nevez meg a tavalyi, hatást nem érzékelő arányként. A kategóriák megfogalmazása részben eltér, de a közzétett szövegek nem vezetik át ezeket az értékeket egymásba; a csökkenés mértéke ezért a friss közlés saját összevetéseként értelmezhető.

Miért fér meg a terjedés a visszafogottabb hatásérzettel?

Az MI-használatra vonatkozó kérdés azt rögzíti, alkalmaz-e a cég ilyen alapú szoftvert. A másik kérdés arra irányul, mekkora hatása volt az MI térnyerésének a vállalat piacára az elmúlt három évben. Az egyik a cégen belüli jelenlétről, a másik a tágabb versenykörnyezet megítéléséről szól. Egy vállalat használhat alkalmazást bizonyos feladatokhoz anélkül, hogy emiatt a megrendelői igények vagy a versenytársak működése már látványosan megváltozott volna.

Ez lehetséges magyarázat a két mutató eltérő mozgására, de a közölt arányok önmagukban nem bizonyítanak ilyen folyamatot az egyes cégeknél. Az időtáv is számít: a jelenlegi használatba egy nemrég kipróbált eszköz is beleférhet, miközben a piaci hatásra visszatekintve válaszoltak. A gyors átvétel így hamarabb megjelenhet a felmérésben, mint egy szélesebb ágazati változás.

A közzétett összesítés a használó cégeket sem osztja fel aszerint, hogy egyszeri kipróbálásról, rendszeres munkafolyamatról vagy mérhető üzleti eredményről van-e szó. Ezek eltérő fokozatok: egy alkalmazás jelenléte még nem árulja el, hány feladatban használják, mennyi időt takarít meg, vagy változtat-e a vállalat bevételén. Az érzékelt piaci hatás pedig akkor is mérsékelt lehet, ha egyes használók már hasznot látnak a saját működésükben.

A kisvállalatoknál a leggyakoribb az alkalmazás

A GKI vállalatméret szerinti összevetésében a kisvállalatok körében a legmagasabb az MI-alapú alkalmazások használatának aránya.

A vállalatméret szerinti bontásban a kisvállalatok állnak az élen: közel kétharmaduk használ MI-alapú szoftvert vagy alkalmazást. A közép- és nagyvállalatoknál 52%, a mikrovállalatoknál 48% az arány. A nagyobb szervezet tehát ebben a válaszadói körben nem jelentett automatikusan gyakoribb alkalmazást. A számok azonban a használat előfordulását mérik, nem azt, hogy melyik cégcsoport építette be mélyebben az MI-t a munkájába.

Az ágazati és a méret szerinti bontás együtt különösen óvatos értelmezést kíván. Az ipar és az építőipar előretörése megmutatja, hol bővült látványosan az eszközök elérése; a kisvállalatok magas aránya pedig azt, hogy az alkalmazás nem kizárólag a legnagyobb cégeknél terjed. Egyik adat sem mutatja meg, hogy a használók közül kik értek el tartós költségcsökkenést, gyorsabb teljesítést vagy új bevételt.

Az üzleti fordulat mércéje továbbra is nyitott

A kereskedelemben és a szolgáltatásokban a jelentős piaci hatás megítélése a friss közlés szerint nem változott érdemben. A termelő ágazatok használati felzárkózása így nem egységes magyarországi mintázatot takar: ágazatonként eltér, hogy az új eszközök elterjedése mellett mit érzékelnek a cégek a piacukon. Ráadásul a két adatfelvétel különböző válaszadói körét hasonlítják össze, ezért az arányok nem ugyanazon vállalatok követett pályáját írják le.

A következő összehasonlítható felmérésből derülhet ki, tartós-e a termelő ágazatokban most kirajzolódó különbség. Az MI üzleti súlyáról pontosabb képet az adna, ha az alkalmazás puszta tényén túl a rendszeres használatot és a vállalatok tényleges eredményeit is külön mérnék.

Olvassa el ezt is:

Megosztás:

Iratkozzon fel hírlevelünkre

A legfrissebb Web3-, MI- és kriptohírek egyenesen a postafiókjába.

0