A PwC szerint az MI-t használó dolgozók 67%-a privát eszközhöz nyúl

A PwC Magyarország 2026. november 3-án közölt kutatása szerint a munkájukhoz MI-t használó válaszadók 67%-a rendszeresen vagy alkalmanként saját, ingyenes vagy más nem vállalati eszközt is igénybe vesz, 42%-uk pedig nem ismer belső irányelvet; a kutatást vezető Kelemen Ákos szavaival: „Az AI már ma is érdemi időt szabadít fel”.

Az online adatfelvétel 2026 májusában zajlott, 2896 digitálisan affinis magyar internetező részvételével. A munkahelyi használatról szóló arányok az adott kérdésre válaszoló, érintett csoportokra vonatkoznak, nem a teljes magyar munkaerőre vagy minden megkérdezettre. A válaszok mégis világos feszültséget mutatnak: a dolgozók egy része már beépítette az MI-t a feladataiba, miközben a vállalati hozzáférés, az útmutatás és a képzés nem mindenütt tart lépést ezzel.

A privát hozzáférésből egyéni munkamódszer lesz

A személyes vagy ingyenes megoldást sokszor a megszokás és a könnyebb elérés teszi vonzóvá. A dolgozó egy már ismert eszközzel gyorsabban kezdhet neki egy feladatnak, mint egy számára ismeretlen vállalati alkalmazással. Ettől azonban a munkáltató számára kevésbé látható, melyik szolgáltatásba milyen munkahelyi információ kerül, és az elkészült módszer másoknak mennyire adható át.

A nem vállalati eszközöket használók között a megszokás és a gyorsabb vagy kényelmesebb használat is gyakori indok; a szervezeti szabályokat ugyanakkor csak kisebb részük ismeri jól. A szabályzat létezése és a dolgozó tájékozottsága külön kérdés. Ha valaki nem tudja, hogy egy munkafeladathoz melyik eszköz jóváhagyott, a döntés a saját rutinjára marad akkor is, ha a munkahelyén van hivatalos megoldás.

A wherewework.hu elemzése az egyéni használat és a szervezett munkamódszer közti különbséget emeli ki: a munkájukhoz MI-t használók 70%-a az aktuális feladathoz igazítja a használatot kész sablonok nélkül, csapatszintű szervezett alkalmazásról pedig 3% számolt be. Ez a különbség akkor számít, amikor egy bevált eljárást másnak is át kell vennie. A privát hozzáférésben kialakult megoldás eredménye hasznos lehet, de a hozzá vezető lépések könnyen a használó személyes rutinjában maradnak.

A céges eszköz és az útmutatás külön kérdés

A vállalati hozzáférés önmagában nem mondja meg, kapott-e a dolgozó használható választ az adatmegosztással kapcsolatos kérdéseire. A Prím Online beszámolója szerint a válaszadók 27%-ának biztosít MI-eszközt a munkáltatója, 54% pedig úgy használhat MI-t, hogy nem kap hozzá szervezeti iránymutatást. A két adat eltérő kérdésre adott válasz: nem írja le, hány ember rendelkezik egyszerre céges hozzáféréssel és megfelelő oktatással.

A bizonytalanság a munkához tartozó tartalom megosztásakor válik kézzelfoghatóvá. A felmérésben az ilyen helyzetbe kerülők egy része anonimizálta az adatot, mások fiktív példát adtak meg, vagy inkább mellőzték az MI-t. Ezek eltérő megoldások ugyanarra a kérdésre: szabad-e az adott információt az adott eszközbe bevinni? Egy céges fiók megléte erre önmagában nem ad választ, ha a megengedett feladatok és adatkörök nem világosak.

Az anonimizálás mérsékelheti a személyes adatok kitettségét, de egy üzleti terv vagy bizalmas pénzügyi információ azonosító nevek nélkül is érzékeny maradhat. A kutatás ilyen döntési helyzeteket és a válaszadók szokásait mérte fel, nem tényleges adatvédelmi incidensek számát. A dolgozó szempontjából ezért az eszköz jóváhagyása mellett az is számít, érthető-e, milyen tartalommal és milyen célra használhatja.

Az érzékelt időnyereség mellett kevés a képzés

Az MI vonzereje a válaszadók által érzékelt feladatgyorsulásból is érthető. A munkájukhoz MI-t használók több mint 78%-a legalább 10%-os időnyereségről számolt be az érintett feladatoknál, 38%-uk pedig 30%-os vagy nagyobb megtakarítást érzékelt. Ezek önbevalláson alapuló becslések meghatározott feladatokról; nem a teljes munkaidő vagy a vállalati teljesítmény mért változásai.

Ezzel egy időben az MI-használók 86%-a az adatfelvételt megelőző évben nem vett részt kapcsolódó képzésen. A képzésen részt vevők 93%-a hasznosnak találta a programot, a válaszadók pedig különösen a gyakorlati feladatokat és a munkakörhöz illő példákat hiányolták. A képzési és az időnyereségi arányok eltérő válaszadói köröket írnak le, ezért nem állapítható meg belőlük, hogy éppen azok dolgoznak oktatás nélkül, akik a legtöbb időt nyerik.

A feladatoknál érzékelt előny és a szervezeti tudás közötti rés ettől még fontos. Egy munkavállaló megtalálhat egy gyors megoldást, miközben nem tudja, hogyan kezelje ugyanabban az eszközben a céges adatokat, vagy miként ellenőrizze az eredményt. A kutatók jóváhagyott eszközöket, világos használati kereteket és munkakörre szabott gyakorlati oktatást javasolnak; ez ajánlás, nem a felmérésben külön mért eredmény.

Ugyanaz a feladat háromféle feltétel között

A hozzáférés és a támogatás együtt mutatja meg, mit jelenthetnek az adatok a dolgozó számára. Az alábbi helyzetek a kutatási eredményekből összeállított értelmezési keretek, nem egymást kizáró, külön megszámolt munkavállalói csoportok. Ugyanannak a munkafeladatnak eltérő feltételeit írják le.

• Saját eszköz, bizonytalan szabályok: a dolgozó azonnal használhatja a megszokott megoldást, de neki kell eldöntenie, milyen munkahelyi tartalmat oszthat meg. A gyors hozzáférés mellé így személyes döntésként kerül az adatkezelés és az eredmény ellenőrzése; a munkáltató nehezebben lát rá a kialakult gyakorlatra.
• Céges hozzáférés, képzés nélkül: az eszköz használati csatornája ismert, de a hozzáférés még nem tanítja meg, mely feladatokhoz alkalmas, és milyen információ kerülhet bele. Közös példák és érthető keretek hiányában a dolgozók ugyanazzal az alkalmazással is eltérő módszert alakíthatnak ki.
• Jóváhagyott eszköz, gyakorlati oktatással: ez a kutatók által javasolt szervezeti megoldás. A munkakörhöz kapcsolódó példák és a világos szabályok segíthetnek abban, hogy a bevált egyéni módszer átadható munkafolyamattá váljon. A felmérés nem mérte külön e helyzet eredményét.

A munkavállaló számára a különbség egy konkrét feladatnál jelentkezik: elég-e egy gyorsan elérhető alkalmazásra és saját belátására hagyatkoznia, vagy kap olyan eszközt és tudást, amely mellett a munkahelyi információk kezeléséről is megalapozottan dönthet. A most közölt adatok szerint az MI használata sokaknál már napi gyakorlat; a vállalati támogatás minősége határozza meg, hogy ez a gyakorlat mennyire válhat közössé és követhetővé.

Olvassa el ezt is:

• MI-jártasság az AI Act szerint: tanúsítvány nem kell, belső nyom igen
• Az MNB szerint az MI növeli az európai bankok technológiai függését
• Claude Code vagy Codex: 7156 pull request szerint nincs abszolút győztes