Az EU új MI-szerzői jogot mérlegel – november 3-ig várja az alkotókat

Az Európai Bizottság 2026. szeptember 29-én megnyitott célzott konzultációja november 3-ig fogad észrevételeket a szerzői jog lehetséges uniós módosításairól. A jogvédett művek mesterséges intelligenciában történő felhasználása a fő kérdések egyike. Magyar szerzők, kiadók és más jogosultak is elmondhatják, hol akad el a jogfenntartás vagy a licencelés; a Bizottság egyelőre a későbbi intézkedésekhez gyűjt tapasztalatokat.

A lehetséges válaszok között új kötelező szabály, önkéntes együttműködés és technikai megoldás is szerepel. A Pinsent Masons elemzésében Cerys Wyn Davies „clear and certain standards”, vagyis világos és egyértelmű szabályok szükségességéről beszélt; az ismertetett lehetőségek között uniós letiltási nyilvántartás, az adatgyűjtő programok azonosítása és az MI-szolgáltatók részletesebb nyilvántartása is szerepel. Ezek mérlegelt javaslatok, nem elfogadott előírások.

Az MI-tanításnál a jogfenntartás működése a kérdés

Az uniós szöveg- és adatbányászati kivétel mellett a jogosult már most fenntarthatja jogait a műve felhasználásával szemben; az interneten elérhető tartalomnál ennek géppel olvasható formája különösen fontos. A gyakorlati gond ott kezdődik, ha a jogosult nem tudja, mely adatgyűjtő program érte el a művét, felismerte-e a szolgáltató a jelzést, vagy felhasználta-e mégis a tartalmat. A konzultáció ezért az ellenőrizhetőséget és a jogérvényesítést is érinti, nem csupán a tiltás megfogalmazását.

Egy közös nyilvántartás segíthetne abban, hogy az MI-fejlesztők megtalálják a művekhez kapcsolódó jogfenntartást. A Bizottság megvalósíthatósági tanulmánya műazonosítókat, tartalomalapú ujjlenyomatokat és kapcsolódó metaadatokat vizsgált; a lehetséges uniós nyilvántartást a meglévő jelzések kiegészítőjének tekinti. Egy ilyen rendszer értéke azon is múlna, hogy a különböző helyeken közzétett műveket és a hozzájuk tartozó jogosultságokat pontosan össze tudja-e kapcsolni.

Más akadályt kezelne az MI-szolgáltatók adatgyűjtésének dokumentálása. Ha az érintett művek és a gyűjtés módja jobban követhető, a jogosult könnyebben tudná azonosítani, mire kérjen engedélyezési tárgyalást vagy milyen felhasználást vitasson. A nyilvántartás és a részletesebb szolgáltatói adatok tehát külön kérdések: az egyik a jogfenntartás közléséről, a másik a felhasználás feltárásáról szól.

A licenc és a díjazás külön döntést igényelhet

A jogfenntartás önmagában nem mondja meg, milyen feltételekkel adna engedélyt a jogosult. A konzultáció olyan lehetőségekre is kiterjed, mint a méltányos ellentételezés a szöveg- és adatbányászati kivétel alkalmazásakor, a jóhiszemű tárgyalás előírása, a kollektív engedélyezés vagy a díjról döntő független vitarendezés. Más megoldást kívánhat egy teljes kiadói archívum engedélyezése, mint egyetlen szerző művének felhasználása; a válaszoknál ezért számít, ki gyakorolja az adott jogot.

A kiadók számára lényeges lehet, hogy milyen művekre és felhasználási célra ajánlottak már engedélyt, valamint mely információ hiánya akadályozta a díj meghatározását. Egy szerző vagy előadó más helyzetből indulhat, ha a művével kapcsolatos jogok egy részét szerződésben átengedte. A két tapasztalat csak akkor értelmezhető együtt, ha világos, melyik fél milyen felhasználásról dönthetett.

Az MI-n kívüli ügyek is helyet kaptak

Az Agence Europe beszámolója szerint a felhívás az élő események online kalózkodására, a zenei előadók és hangfelvétel-előállítók méltányos díjazására, valamint a tudományos kutatás szerzői jogára is kiterjed. Egy koncert jogosulatlan élő közvetítése és ugyanannak a felvételnek az MI-tanításhoz való felhasználása eltérő jogi és technikai problémát jelent. A zenei díjazásról szóló rész sem általános alkotói jövedelemről kér véleményt: a hangfelvételekhez kapcsolódó meghatározott előadói és előállítói jogot érinti.

Külön kérdés az előadók hangjának vagy megjelenésének MI-vel létrehozott utánzata. Itt az érintett előadás, az utánzat felhasználása és a hozzájárulás körülményei számítanak. A tanítóadatként használt zeneműre vonatkozó engedély nem válaszolja meg automatikusan, milyen jogok illetik meg azt az énekest, akinek a hangját egy létrehozott felvétel utánozza.

Melyik magyar jogosult milyen tapasztalattal válaszolhat?

A hivatalos kérdőív külön részt szentel a generatív MI-nek, a licencelésnek és jogérvényesítésnek, az előadók utánzatainak, az online kalózkodásnak és a kutatásnak. A felhívás a jogosultak mellett MI-szolgáltatókat, közös jogkezelőket, közvetítőket és kutatási szervezeteket is megszólít. Magyar válaszadóként az a döntő, melyik részhez van saját, pontosan leírható tapasztalata.

• Szerzőként vagy előadóként a mű vagy előadás felhasználásának követhetőségét érdemes vizsgálni. Ha jogfenntartást közölt, megadhatja, hol és milyen formában tette ezt, azonosítható volt-e az érintett szolgáltató, és milyen választ kapott a megkeresésére. Hang- vagy képmásutánzat esetén különösen fontos elválasztani az eredeti teljesítményt az abból létrehozott tartalom felhasználásától.
• Kiadóként vagy más licencadóként az engedélyezési tapasztalat adhat érdemi választ. Leírható, milyen tartalomra szólt az ajánlat, mely felhasználási feltételekről lehetett tárgyalni, és milyen adat hiányzott a díj megállapításához. Így láthatóvá válik, hogy a gond az érdeklődés, az információ vagy a megállapodás feltételei körül keletkezett.
• Szakmai vagy közös jogkezelő szervezetként több jogosultnál visszatérő akadályokat lehet elkülöníteni. A géppel olvasható letiltás felismeréséről szóló tapasztalat más intézkedéshez kapcsolódik, mint a művek azonosításának nehézsége vagy a licencdíjról folytatott tárgyalás elakadása.

Ezek a szerepek nem zárják ki egymást: egy alkotó kiadóval is szerződhetett, egy szervezet pedig többféle jogot kezelhet. A válasz akkor segíti a mérlegelést, ha megkülönbözteti a megtörtént esetet a javasolt változtatástól. Egy sikertelen tárgyalás például azt mutathatja meg, mely feltételről nem volt megegyezés; önmagában nem bizonyítja, hogy minden jogosultnak ugyanaz a díjazási megoldás megfelelő.

A határidő az észrevételekre vonatkozik

A lezárásig beérkező válaszok alapján a Bizottság dönthet arról, indokolnak-e további munkát a felvetett intézkedések, és milyen formában. A mostani részvétel nem hoz létre automatikus díjigényt vagy új letiltási jogot. A magyar jogosultak szempontjából a közvetlen lehetőség az, hogy saját felhasználási és licencelési tapasztalatuk még bekerülhet a döntés előkészítésébe.

Olvassa el ezt is:

• Az OpenAI API-ban önkiszolgáló a HIPAA-szerződés – de nem mindenkinek
• UTM-címkék alkotóknak: egy elgépelés szétszedi a kampányadatokat