Külföldről dolgoznál? A 183 nap önmagában nem dönti el az adózást

Ha magyar munkáltatónak másik országból dolgozol, a NAV egyezményi magyarázata alapján a 183 nap önmagában nem dönti el, hol adóztatható a béred: a munkáltató személye és a külföldi telephely által viselt bérköltség is számít. Előbb az adóügyi illetőségedet és a tényleges munkavégzés helyét kell tisztázni, majd az érintett országok közötti egyezményt kell alkalmazni.

A társadalombiztosítás külön kérdés: a jövedelemadó megállapítása nem jelöli ki automatikusan, melyik országban vagy biztosított. Az előzetes ellenőrzéshez a külföldi munkanapok mellett a lakóhelyedre, a munkád körülményeire és a munkáltató külföldi jelenlétére vonatkozó adatok is kellenek.

Válaszd szét a tartózkodást és a munkavégzést

Készíts országonként időrendet arról, mikor tartózkodtál külföldön, és azokon a napokon hol dolgoztál ténylegesen. Jelöld a Magyarországon végzett munkát, az utazásokat és azokat a napokat is, amikor külföldön voltál, de nem dolgoztál. A tartózkodási feltételhez és a munkabér országok közötti felosztásához eltérő adatokra lehet szükség.

A napok számolásánál az alkalmazandó egyezmény szövege az irányadó. A vizsgált időszakot nem lehet minden országpárnál automatikusan a naptári évvel azonosítani. Ha több országból dolgozol, a munkáltatónak azt is tudnia kell, mely időszak bére melyik helyen végzett munkához kapcsolódik; ezt utólag nehezebb rekonstruálni egyetlen összesített külföldi napló alapján.

Tisztázd az adóügyi illetőségedet

Az adóügyi illetőség azért fontos, mert az illetőség szerinti ország rendszerint a külföldön szerzett jövedelmet is adóztatás alá vonhatja. Az EU jövedelemadó-tájékoztatója szerint nincs egységes uniós szabály az illetőség megállapítására, és előfordulhat, hogy két ország egyszerre tekint adóügyi illetőségűnek. Ilyenkor a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései segíthetnek eldönteni, melyik országban minősülsz illetőséggel rendelkezőnek az egyezmény alkalmazásában.

Az illetőség vizsgálatakor számíthat, hol áll rendelkezésedre tartós otthon, hol vannak a személyes és gazdasági kapcsolataid, és hol tartózkodsz szokásosan. Ezeket a körülményeket együtt kell értékelni a konkrét országpár szabályai szerint. A külföldi lakcím, a magyar munkaszerződés vagy egyetlen tartózkodási küszöb külön-külön nem ad biztos választ.

Ha mindkét ország illetőséget állapít meg, az egyezmény alkalmazása pedig a családi, lakhatási és munkavégzési körülmények alapján sem egyértelmű, kérj egyedi választ az érintett adóhatóságtól vagy nemzetközi adózásban jártas szakértőtől. Ehhez a teljes időrendre és a két országhoz fűződő kapcsolataidra lesz szükség.

Az egyezmény munkabérre vonatkozó szabályát alkalmazd

Az illetőség után azt kell megvizsgálni, melyik ország adóztathatja a ténylegesen külföldön végzett munkáért járó bért. Az egyezményi kiindulópont szerint a munkavégzés országa adóztatási jogot kaphat. A rövid tartózkodáshoz kapcsolódó kivételhez a tartózkodási, a munkáltatóra vonatkozó és a bérköltséget viselő telephelyre vonatkozó feltételnek együtt kell teljesülnie.

Ezért három kérdést kell egymás után feltenni: belefér-e a tartózkodás az adott egyezményben meghatározott időszakba; ki minősül munkáltatónak az egyezmény alkalmazásában; viseli-e a díjazás költségét a munkáltató fogadó országban lévő telephelye. Ha valamelyik feltétel hiányzik, a külföldi állam rövidebb tartózkodás esetén is adóztathatja az ott végzett munkáért járó bért.

A szerződésen szereplő magyar cég neve sem feltétlenül zárja le a munkáltató személyének kérdését. Ha egy külföldi fogadó vállalkozásnál dolgozol, jelentősége lehet annak, kinek a tevékenységébe épül be a munkád, ki viseli az eredményével járó felelősséget, és ki irányítja a munkavégzést. A külföldi adóztatási jogból még nem következik a végső fizetendő összeg: a kettős adóztatás elkerülésének módját is a konkrét egyezmény és a nemzeti szabályok alapján kell meghatározni.

A munkáltató kötelezettségeit is mérjétek fel

A külföldi munkavégzés tervezett helyét, időtartamát és rendszerességét még a kezdés előtt közöld a munkáltatóval. Ezek nélkül nem tudja megvizsgálni, szükséges-e a fogadó országban bérhez kapcsolódó adólevonás, bejelentés vagy más helyi ügyintézés. Az is lényeges, hogy a munkád egy külföldi vállalkozásnak vagy a magyar cég ottani tevékenységének része-e.

Két telephelyi kérdést érdemes külön kezelni. Az egyezmény munkabérre vonatkozó kivételénél az számít, hogy egy már meglévő külföldi telephely viseli-e a béred költségét. Ettől elkülönül, felvet-e a külföldről végzett tevékenység a munkáltatónál helyi telephelyi vagy más adókötelezettséget. Az utóbbit a fogadó ország szabályai és a munkakör tényleges tartalma alapján kell felmérni; tartós, rendszeres külföldi munkavégzésnél a munkáltatónak helyi szakértői vizsgálatra lehet szüksége.

A biztosítás helyét külön állapítsátok meg

Az EU társadalombiztosítási útmutatója szerint a biztosítás országát a munkavégzés helyzete és a lakóhely határozza meg; több országban végzett munkánál a lakóhely szerinti tevékenység jelentős részének egyik mércéje legalább 25 százalék munkaidő vagy jövedelem. Más szabályozási helyzet a külföldre történő kiküldetés, a kizárólag egy országban végzett munka és a több ország között megosztott foglalkoztatás.

Ezért külön rögzítsétek, hol van a lakóhelyed, mely országokban és milyen arányban dolgozol, valamint milyen jogcímen végzed a külföldi munkát. Kiküldetésnél az A1 igazolás tanúsíthatja az induló ország biztosításának fennmaradását; a külföldi távmunka azonban önmagában nem határozza meg, hogy kiküldetésről van-e szó. Ha a biztosítás helye vitás, a munkáltatóval az illetékes társadalombiztosítási intézménynél kell tisztázni az alkalmazandó jogot.

Az előellenőrzés sorrendje

1. Rögzítsd országonként a tartózkodásodat és a tényleges munkavégzés napjait.
2. Vizsgáld meg mindkét ország illetőségi szabályait, szükség esetén az egyezmény illetőségi rendelkezését.
3. Az egyezmény munkabérre vonatkozó részében külön ellenőrizd az időszakot, a munkáltató személyét és a telephely által viselt bérköltséget.
4. A munkáltatóval mérjétek fel a külföldi bérhez kapcsolódó és a saját helyi kötelezettségeit.
5. Az adózástól elkülönítve állapítsátok meg a biztosítás országát és a szükséges igazolást.

Ha nincs alkalmazható egyezmény, vagy a két ország szabályainak együttes alkalmazása bizonytalan, a konkrét országpárral és időrenddel kérj egyedi állásfoglalást vagy szakértői számítást. Így a bevallás és a munkáltatói elszámolás ugyanazokra a tényekre épülhet.

Olvassa el ezt is:

• EV vagy kft: a 3 milliós tőke nem az egyetlen választóvonal
• Deel vagy Remote: egy magyar dolgozónál a havi díj csak a kezdet
• JSON mód helyett séma: így nem csúszik szét az MI válasza