Home office térítés 2026-ban: a 32 280 forint nem automatikusan jár

A 2026-ra megállapított havi minimálbér 322 800 forint. A NAV 2026-os bevallási útmutatója alapján ennek tíz százaléka, 32 280 forint a távmunkához kapcsolódó, igazolás nélkül elszámolható költség havi felső határa. Ez nem automatikusan járó összeg: a munkáltatónak fizetnie kell a térítést, a feleknek előre meg kell határozniuk annak összegét, és részleges havi távmunkánál arányosítani kell.

A kedvező elszámoláshoz a munkaszerződésben szereplő távmunka szükséges. Egy alkalmanként engedélyezett otthoni munkanap önmagában nem teljesíti ezt a feltételt. Az igazolás nélküli elszámolást az is kizárja, ha a munkavállaló az érintett otthoni költségeket a szabályban megjelölt jogcímeken külön is elszámolja.

A munkaszerződés dönt az elszámolás alapjáról

A Munka Törvénykönyve távmunkára vonatkozó szabálya szerint a munkavállaló a munkaideje egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen dolgozik, és erről a munkaszerződésben kell megállapodni. A részben otthon, részben a telephelyen végzett munka tehát lehet szerződéses távmunka. A döntő körülmény a felek megállapodása és az annak megfelelő munkavégzés, nem az, hogy a munkahely ezt a rendet milyen hétköznapi néven említi.

Ha a munkaszerződés csak telephelyi munkavégzésről rendelkezik, az eseti otthoni engedély vagy a jelenléti íven feltüntetett otthoni nap nem pótolja a távmunkára vonatkozó megállapodást. Rendszeres hibrid munkánál a szerződést célszerű még az elszámolás előtt a tényleges munkarendhez igazítani. Így a bérszámfejtés ugyanabból a dokumentált feltételből indulhat ki, amely szerint a dolgozó végzi a munkát.

A törvény külön kötelezi a munkáltatót a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költségek megtérítésére. Ez nem azonos azzal, hogy minden távmunkásnak a havi adózási plafont kellene kifizetni. A munkáltató és a munkavállaló ennél kisebb átalányban is megállapodhat; konkrét kiadás megtérítésénél pedig annak jogcímét és elszámolását külön kell megállapítani.

A plafon a minimálbérhez, a kifizetés a megállapodáshoz kötődik

Az igazolás nélküli elszámolás alapja az adóév első napján érvényes havi minimálbér. Nem a munkavállaló saját bére, és nem a munkakörére esetleg irányadó garantált bérminimum határozza meg a keretet. Ha a felek alacsonyabb havi térítést határoztak meg, csak a ténylegesen fizetett összeg vehető figyelembe, a törvényi felső határ nem növeli meg a megállapodott kifizetést.

A köznyelvben gyakran adómentes térítésnek nevezett megoldás lényege, hogy a feltételeknek megfelelő kifizetéssel szemben ugyanekkora költség számolható el igazolás nélkül. Így ebből a részből nem keletkezik adóköteles jövedelem. Ha a munkáltató az elszámolható keretnél többet fizet, a többlet adókezelését külön kell meghatározni; a kifizetés elnevezése önmagában nem teszi azt igazolás nélkül elszámolhatóvá.

A teljes havi keret csak akkor használható ki, ha a munkavállaló az egész hónapban távmunkában dolgozik, a felek legalább ekkora térítésről előre megállapodtak, és a munkáltató ki is fizeti azt. Hibrid munkarendben az elszámolható részt a távmunkával érintett napok arányában kell csökkenteni. Ezért a havi plafon ismerete önmagában kevés egy adott dolgozó térítésének kiszámításához.

Három feltételezett havi számítás

A következő példákban a hónapban húsz, a dolgozó munkarendje szerinti munkanap van. Az arány a távmunkában töltött munkanapok száma osztva a havi munkanapok számával. Az így kapott arányt az előre meghatározott havi térítésre kell alkalmazni, figyelembe véve a törvényi felső határt is. A példák feltételezik a szerződéses távmunkát és az egyéb adózási feltételek teljesülését.

• Egész hónap távmunkában: mind a húsz munkanap távmunkanap. Ha a felek a teljes havi keretben állapodtak meg, az igazolás nélkül elszámolható összeg 32 280 × 20/20, vagyis 32 280 forint.
• Hibrid munkarend: nyolc távmunkanap jut a húsz munkanapra. A teljes keretből 32 280 × 8/20, vagyis 12 912 forint számolható el igazolás nélkül. A fennmaradó részre nem terjed ki ez a naparányos kedvezmény.
• Alacsonyabb megállapodott összeg: a felek teljes hónapra 24 000 forintban állapodtak meg, a dolgozó pedig tíz napot tölt távmunkában. Az arányos térítés 24 000 × 10/20, vagyis 12 000 forint; a magasabb jogszabályi plafon nem emeli meg a kifizetést.

Ezek a számok egy feltételezett munkarendre érvényesek. Más havi beosztásnál, a távmunka hónap közbeni kezdeténél vagy a megállapodás módosításánál a ténylegesen érintett napokat kell alapul venni. A tervezett otthoni napok helyett a megvalósult munkarend ad használható adatot a havi elszámoláshoz.

Az átalány mellett mely költségek nem számolhatók el külön?

Az igazolás nélküli módszer feltétele, hogy a munkavállaló ne számoljon el mellette külön, a távmunkához kapcsolódó, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben megjelölt költségeket. Ezek közé tartozik az internethasználat díja, valamint a munkavégzés helyéhez kapcsolódó bérleti díj, fűtés, világítás és technológiai energia elszámolható része. A feltétel a munkavállaló költségelszámolására vonatkozik, ezért az adott kiadás jogcímét kell tisztázni.

Ha például a dolgozó a távmunkához használt internetelőfizetés megfelelő részét tételes költségként kívánja érvényesíteni, ugyanarra a hónapra az igazolás nélküli átalány feltételeit is vizsgálni kell. A tételes elszámoláshoz igazolt kiadások és a munkavégzéshez kapcsolódó rész meghatározása szükséges. Az átalány ezzel szemben a jogszabályi feltételek teljesülésekor számlák nélkül számolható el, de csak a megengedett összegig.

Mi dokumentálja a havi összeget?

A havi számításhoz három adatnak kell egymáshoz illeszkednie: a távmunkáról szóló munkaszerződésnek vagy módosításának, az előre meghatározott térítési összegnek és a távmunkával ténylegesen érintett napoknak. A munkarend és a jelenléti adatok alapján megállapítható a napok aránya; ebből következik az a legnagyobb összeg, amely a kifizetésből igazolás nélkül elszámolható.

A havi bérszámfejtésben érdemes külön rögzíteni a megállapodott teljes havi összeget, a távmunkanapok számát, az alkalmazott arányt és a kifizetett térítést. Ha a munkavállaló otthoni kiadást tételesen is el kíván számolni, annak jogcímét ugyanebben az elszámolási időszakban kell tisztázni. Így az összeg levezethető a szerződésből és a tényleges munkanapokból, miközben látható marad, mely költségelszámolási módot alkalmazták.

Olvassa el ezt is:

• Home office vagy coworking: a nyugodt otthon nem mindenkinél nyer
• Asana vagy monday.com: az olcsóbb csomag nem ugyanazt automatizálja
• NIS2 egy magyar startupnál: az 50 fős határ önmagában nem dönt