Deel vagy Remote Magyarországon: az 599 dollár nem a teljes kérdés

Magyarországi munkavállaló EOR-on keresztüli alkalmazásánál a Deel és a Remote közül a havidíj önmagában nem dönti el a választást. A Deel díjoldala alkalmazottanként havi 599 dollárt közöl az Employer of Record szolgáltatásra. A végső ajánlat értékét az is meghatározza, melyik jogi személy alkalmazza a dolgozót, milyen konstrukcióban végzi a munkát az ügyfélnél, és mit tartalmaz a teljes számla.

A Remote díjoldalán az EOR alkalmazottanként havi 599 dollártól indul; az oldal külön árazza a globális bérszámfejtést és a vállalkozók kezelését, valamint bizonyos esetekre visszatéríthető tartalékbefizetést említ. Ez globális induló ár, nem egy adott magyar munkakörre szóló ajánlat. Mindkét szolgáltatótól ugyanarra a bruttó bérre, munkavégzési helyre és tervezett időtartamra érdemes számítást kérni.

Mit takar a nyilvános EOR-díj?

A Remote árainál a „kezdő” és a „standard” díj nem ugyanazt jelöli. A Remote ügyfélsúgója alkalmazottanként havi 699 dolláros standard EOR-díjat nevez meg, és jelzi, hogy a szerződéses feltételek kedvezményt is tartalmazhatnak. A nyilvános induló ár és a súgóban szereplő standard díj tehát eltérő árkategória; egyikből sem következik automatikusan egy magyarországi alkalmazás szerződéses ára.

Az EOR-díj a szolgáltatás ellenértéke, nem a dolgozó teljes foglalkoztatási költsége. Az összevetésben külön soron szerepeljen a bruttó bér, a munkáltatói közteher, a juttatás, a szolgáltatási díj és minden továbbszámlázott tétel. A globális payroll akkor másik lehetőség, ha a vállalkozásnak már van saját foglalkoztató jogi személye Magyarországon; a vállalkozókezelési csomag pedig nem az alkalmazotti EOR-szolgáltatás olcsóbb változata. A tervezett munkakapcsolat tartalma határozza meg, melyik ajánlatot kell egyáltalán összehasonlítani.

Melyik magyar társaság lenne a munkáltató?

A szolgáltató márkaneve nem feltétlenül azonos a munkaszerződést aláíró társaság nevével. Egy 2026. október 7-én frissített magyarországi összevetés a Remote Hungary Kft. főtevékenységénél a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó 7820-as, a DEEL Hungary Kft.-nél pedig a szoftverkiadáshoz kapcsolódó 5829-es kódot sorolja fel. Az eltérés indokolja a pontos foglalkoztató és a konstrukció tisztázását. A főtevékenységi kód önmagában egyik társaság tényleges szerződéses szerepét vagy kölcsönbeadói nyilvántartásba vételét sem igazolja.

A szerződéskötés előtt mindkét ajánlatban szerepeljen a dolgozóval szerződő jogi személy teljes neve. Ha a foglalkoztatást más csoporttag vagy partner végzi, ezt ugyanilyen egyértelműen kell megnevezni. Munkaerő-kölcsönzés esetén kérdés a kölcsönbeadó nyilvántartási száma és az a megállapodás is, amely alapján a munkavállaló az ügyfélnél dolgozik. Az írásos válasz azért fontos, mert a bérjegyzék, a munkaszerződés és a szolgáltatási megállapodás szereplői alapján lehet megérteni, ki melyik kötelezettséget vállalja.

A napi működés ugyancsak része az összehasonlításnak. Ki adja a munkautasítást, ki rögzíti a munkaidőt, ki hagyja jóvá a szabadságot, és ki intézi a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat? Az ügyfél által gyakorolt napi irányítás mellett különösen lényeges, hogy a munkáltatói jogok megosztása és a bérszámfejtéshez szükséges adatok átadása ne csak az értékesítési leírásban, hanem a megállapodásban is világos legyen.

Számít-e a kikölcsönzés időtartama?

Ha a választott magyar foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzésként valósul meg, a hosszú távú tervet a törvényi időkorláthoz kell igazítani. A 2026. október 1-jétől hatályos munka törvénykönyve szerint a kikölcsönzés legfeljebb öt évig tarthat; a meghosszabbítás és a korábbi kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belüli ismételt kikölcsönzés is beleszámít, akkor is, ha közben másik kölcsönbeadó lép be. Ez a szabály a kikölcsönzésre vonatkozik. Hogy egy konkrét EOR-ajánlatra miként alkalmazandó, a tényleges szerződéses és munkavégzési rend alapján kell megítélni.

Az időkorlát miatt a szolgáltatóváltás önmagában nem megoldás ugyanannak a dolgozónak a folyamatos kikölcsönzésére. Tartós munkakörnél előre tisztázandó, mikor kezdődött a kikölcsönzés, volt-e korábbi kikölcsönbeadó, és hogyan folytatódhat a foglalkoztatás az időhatár elérésekor. Az ügyfél saját magyar munkáltatónál történő közvetlen alkalmazása lehetséges tervezési irány, de annak feltételeit külön kell felmérni. Egy általános EOR-termékleírás nem ad jogi garanciát a konkrét munkakörre.

Mi kerülhet még a havi számlára?

A két szolgáltató ajánlata akkor vethető össze, ha azonos bérből és juttatásokból indul ki. A számítás mutassa meg a munkáltatói terheket és azt is, mely tételeket fizeti közvetlenül a helyi munkáltató, illetve melyeket számlázza tovább az ügyfélnek. Írásban érdemes rögzíteni a számlázás pénznemét, a devizaváltás módját, az első számla esedékességét és a kedvezményes díj feltételeit. Az induló ár mellett az is számít, változik-e a díj a vállalt időszak vagy a kedvezmény lejárta után.

A tartalékbefizetést külön kell kezelni a véglegesen felszámított díjtól: ha az adott ajánlatban szerepel, annak összege, felhasználása és visszatérítése is legyen meghatározva. A szolgáltatás megszüntetésének díja szintén más tétel, mint a munkaviszony lezárásához kapcsolódó munkavállalói kifizetés. Az ajánlat tisztázza a felhalmozott szabadság, az esetleges felmondási idő és az egyéb járandóságok elszámolását, valamint azt, hogy az ügyfél milyen költséget visel. A nyilvános árlistán nem szereplő tételről külön választ kell kérni; a hiányzó összeg nem jelent díjmentességet.

Ugyanazok a kérdések mindkét ajánlathoz

Az összehasonlítást egy azonos tartalmú írásos kérdéssor teszi használhatóvá. Így a különbség nemcsak a feltüntetett árban, hanem a foglalkoztatás vállalt feltételeiben is látszik.

• Melyik jogi személy köt munkaszerződést a dolgozóval, és ugyanő szerepel-e a bérjegyzéken? Ha más társaság számláz, mi a szerepe?
• Milyen jogi konstrukcióban dolgozik az alkalmazott az ügyfélnél? Munkaerő-kölcsönzés esetén mi a kölcsönbeadó nyilvántartási száma, és rendelkezésre áll-e az ezt igazoló okirat?
• Ki gyakorolja a napi irányítást és a munkáltatói jogokat? Ki szolgáltatja a munkaidő-, szabadság- és béradatokat, és ki felel a munkavédelmi feladatokért?
• Mekkora a szolgáltatási díj és a teljes havi foglalkoztatási költség azonos bruttó bér mellett? Mely juttatás, átváltási költség vagy tartalékbefizetés szerepel külön tételként?
• Mennyi ideig tarthat a tervezett konstrukció, és hogyan veszik figyelembe a dolgozó korábbi kikölcsönzéseit?
• Milyen szolgáltatási és munkaviszonyhoz kapcsolódó költség merülhet fel a lezáráskor, és mikor történik meg a végső elszámolás?
• Az adatok és jóváhagyások beérkezése után milyen feltételekkel kezdhet a dolgozó? Ha tartózkodási vagy munkavállalási engedély kell, ki intézi az eljárást?

A kedvezőbb ajánlat az, amelyik az adott munkavállalóra igazolja a megfelelő foglalkoztatási konstrukciót, pontosan megnevezi a munkáltatót, és kiszámítható teljes költséget ad. Az árkülönbség csak e feltételek mellett értelmezhető.

Olvassa el ezt is:

• Deel vagy Remote: egy magyar dolgozónál a havi díj csak a kezdet
• AnswerThePublic és Google Trends együtt: a kérdés még nem bizonyít keresletet
• Sentry vagy Datadog: a hibakeresés és a teljes megfigyelhetőség nem ugyanaz