Dropbox vagy Google Drive: a gyorsabb szinkronért 13 GB ingyen tárhelyet adsz fel

Ha ingyenes tárhelyet és közös dokumentumszerkesztést keresel, a Google Drive az erősebb választás. Ha nagy, helyben szerkesztett projektfájlokat szinkronizálsz rendszeresen, a Dropbox lehet előnyös, különösen Linuxon. A gyorsaság azonban nem állandó szolgáltatási tulajdonság: a fájl mérete, a mentés módja és az asztali kliens is számít.

A Google Drive 15 GB-os és a Dropbox Basic 2 GB-os ingyenes kerete között 13 GB a névleges különbség; a Tom’s Guide összevetésében a Dropbox feltöltése bizonyult gyorsabbnak. A Google keretén a Gmail és a Google Fotók is osztozik. Az összevetés nem ad olyan részletes mérési feltételeket, amelyekből minden fájltípusra vagy hálózatra érvényes sebességi sorrend következne.

Mennyit ér a nagyobb ingyenes keret?

Az archívumnál a kapacitás közvetlen előny: több kész fotó, videó és régebbi munka fér el előfizetés nélkül. A Google Drive névleges többlete ugyanakkor nem azonos a Drive-ban ténylegesen szabad hellyel. Ha a levelezés és a fotómentés már használja a közös keretet, kevesebb marad a feltöltendő állományokra.

A Dropbox kisebb kerete aktív munkához is korlát lehet. Egy nagy projektfájl több változata vagy néhány nyers médiaállomány gyorsan kitöltheti, még akkor is, ha a szinkron hatékonyan továbbítja a módosításokat. A blokkszintű szinkron a hálózaton átküldött adaton segíthet; attól nem lesz nagyobb a felhőben rendelkezésre álló tárhely. A két szempontot ezért külön érdemes kezelni: mennyit kell tartósan tárolni, és mennyit kell egy munkanap során újra továbbítani.

Mitől lehet gyorsabb egy fájl frissítése?

A Dropbox blokkszintű szinkronja egy már feltöltött fájl változott részeit továbbítja újra. Ez nagy, gyakran módosított állománynál csökkentheti az adatforgalmat, ha a szerkesztőprogram mentéskor valóban csak a fájl egy részét írja át. Ha a program új állományt készít, vagy a módosítás a fájl nagy részét érinti, ez az előny kisebb lehet. Az első feltöltésnél sincs korábbi változat, amelyhez képest részleges frissítést lehetne küldeni.

A Drive asztali kliensét sem pontos teljes újrafeltöltésre épülő rendszerként leírni. A Drive for desktop kiadási jegyzete szerint a Windowsra és macOS-re készült alkalmazás nagy fájlok szerkesztésekor már csak a megváltozott részeket is feltöltheti. A Dropbox korábbi feltöltési előnye így nem bizonyítja, hogy egy későbbi, részleges fájlfrissítésnél is mindig az végez hamarabb.

Sok kis fájlnál más korlát kerül előtérbe. A kliensnek fel kell ismernie és kezelnie kell minden új vagy módosult elemet; az apró dokumentumokon belüli részleges továbbítás kevesebb megtakarítást hozhat, mint egy nagy állománynál. A mappa első feltöltése, egyetlen nagy fájl kis módosítása és ugyanennek a mappának a későbbi frissítése ezért eltérő feladat. Egy szolgáltatás feltöltési eredménye nem helyettesíti mindhárom megítélését.

Három fájlkészlet, eltérő választás

Sok kis irodai dokumentum. Szövegek, táblázatok és prezentációk közös készítésénél a Google Drive többnyire kézenfekvő. A Google Dokumentumok, Táblázatok és Diák ugyanahhoz a megosztási munkafolyamathoz kapcsolódnak, így a résztvevők közös fájlon dolgozhatnak. Az egyes dokumentumok gyors feltöltésénél gyakran fontosabb, hogy a szerkesztések és a hozzáférések egy helyen kezelhetők. Ha viszont a csapat külön asztali alkalmazások fájljait osztja meg, a közös Google-szerkesztők előnye kevésbé döntő.

Gyakran módosított nagy projektfájl. Egy helyben szerkesztett alkotói projektben a Dropbox részleges szinkronja valódi érv lehet. A várható nyereség attól függ, hogy a mentés után a fájlon belül mekkora rész változik, és milyen gyorsan tudja a kliens ezt felismerni és továbbítani. Windows vagy macOS alatt a Drive részleges feltöltésével is számolni kell. Ha egy alkalmazás minden mentésnél lényegében új fájlt hoz létre, a blokkszintű működés ígérete önmagában kevés a választáshoz.

Médiaarchívum. A kész fényképek és videók jellemzően egyszer kerülnek fel, később ritkán változnak. Ilyen készletnél az ingyenesen tárolható mennyiség többet nyomhat a latban, mint egy már feltöltött fájl frissítési sebessége. A Google Drive ezért kedvezőbb kiindulópont, amennyiben a közös Google-keretben maradt elég hely. A folyamatosan átírt videoprojekt viszont az aktív projektfájlokhoz tartozik: ugyanaz a médiajelleg nem jelenti ugyanazt a szinkronigényt.

Meddig állítható vissza egy korábbi változat?

A gyors szinkron akkor is kevés, ha egy hibás mentést későn veszel észre. A Dropbox verzióelőzményekről szóló tájékoztatója szerint a Basic csomagban 30 napra lehet visszanyúlni; egyes fizetős csomagok hosszabb időszakot adnak. A tájékoztató szerint a verzióelőzmények nem foglalnak helyet a rendelkezésre álló tárhelykeretből. Ez a megőrzés a Dropboxban tárolt fájlokra vonatkozik, nem a rajta keresztül elérhető webes dokumentumszerkesztők saját előzményeire.

A Google Drive-ba feltöltött fájloknál más szabályt kell figyelni. A Drive fájlverziós útmutatója szerint egy régi változat 30 nap után vagy 100 újabb verzió esetén végleg törlődhet, hacsak nem jelölöd meg tartós megőrzésre. A Google Dokumentumok, Táblázatok és Diák szerkesztési előzményei ettől eltérően működnek. Annál, aki gyakran írja felül ugyanazt a nagy, feltöltött projektfájlt, ez a különbség fontosabb lehet, mint az első feltöltés sebessége.

Linux és közös szerkesztés: hol válik el a két munkafolyamat?

Linuxon a helyi mappák automatikus szinkronja a Dropbox mellett szól. A Dropbox rendszerkövetelményei Linuxra is leírnak asztali klienst, támogatott disztribúciókkal és fájlrendszerekkel; a teljes asztali élményhez további könyvtárakra is szükség lehet. A Google Drive for desktop Linuxra nem érhető el, bár a Drive böngészőben használható. A böngészős hozzáférés más munkafolyamat, mint egy hivatalos kliens által folyamatosan frissített helyi mappa.

Ha a közös munka elsősorban szövegírásból vagy táblázatkezelésből áll, a Drive beépített Google-szerkesztői és a megosztott fájlok együtt adják a legerősebb érvet. A Dropbox is alkalmas fájlok megosztására, de az itt tárgyalt szinkronelőny főként a külön alkalmazásokban készülő, helyben tárolt állományoknál számít. Ingyenes archívumhoz és közös irodai munkához ezért a Drive, gyakran módosított nagy fájlok és Linuxos mappaszinkron esetén pedig a Dropbox lehet jobb választás. A kisebb tárhelykeretet akkor érdemes vállalni, ha ez az utóbbi munkafolyamat valóban meghatározza a napi munkát.

Olvassa el ezt is:

• Google Drive vagy OneDrive: az olcsó tárhelyet az ökoszisztéma dönti el
• Vercel vagy Cloudflare Pages: a gyorsaság helyett a számla dönthet
• Linear vagy Jira: a gyorsabb felületért irányítási mélységet adhatsz fel