Csak a vezetői csapatok 24%-a tudja, ki felel az MI-ügynökökért

A Gartner 2026. október 6-i londoni közleménye szerint a 2026 júliusában megkérdezett 297 HR-vezető válaszai alapján a vezetői csapatoknak csak 24%-ában van egyetértés arról, ki felel az MI-ügynökökért; Mark Whittle elemző a vezetőkre nehezedő elvárást a „more, faster, and with less” szavakkal írta le. Az adatot a londoni HR Symposium/Xpo rendezvényen ismertetett, a következő év HR-prioritásairól szóló kutatás részeként közölték.

Ha egy munkahelyi MI-ügynök hibás lépést tesz vagy vitatható javaslatot ad, a munkavállaló számára a munkafolyamat kijelölt emberi gazdája a kiindulópont. Ő tudja eldönteni, elfogadható-e az eredmény, meg kell-e állítani a folyamatot, és ki hozhat döntést az érintett ügyében. Ha ilyen felelős nem ismert, a jelzést a közvetlen vezetőhöz kell eljuttatni, hogy az ügy ne a rendszer üzemeltetőjénél akadjon el.

Mit jelent a vezetői egyetértés hiánya?

A felmérés a felelősség megítélését mérte a vezetői csapatokban. Nem az ügynököt használó cégek arányát, a hibás döntések gyakoriságát vagy azt mutatja, hogy a megkérdezett szervezeteknél ténylegesen senki sem visel felelősséget. A közölt eredmény HR-vezetők válaszain alapul, és nem tartalmaz külön magyarországi arányt; ebből nem lehet megmondani, hány magyar munkahelyen tisztázatlan a kérdés.

A különbség a dolgozó számára egy vitatott ügyben válik láthatóvá. Az MI-ügynök elvégezhet egy részfeladatot, de a hibás eredmény elfogadásához, kijavításához vagy visszavonásához döntési jogkör kell. Az október 9-én megjelent szakmai beszámoló az ügynökök után az embereknél maradó munkák között a bizonytalan helyzetek értelmezését, a mérlegelést és a hibák helyrehozását emeli ki. Ezek a feladatok elhúzódhatnak, ha a technikai működésért és az ügy kimeneteléért felelős szerepeket összemossák.

Kihez kerül a jelzés, és ki dönt?

Az üzleti folyamat gazdája felelhet azért, hogy az ügynök feladata, mozgástere és az elfogadható eredmény előre meghatározott legyen. Ez szervezetenként más tisztséget jelenthet: lehet az adott szolgáltatás, ügyintézés vagy belső munkafolyamat vezetője. A munkavállalói jelzés első kérdése ezért az, hogy ki jogosult az adott ügyben intézkedni, nem pusztán az, hogy ki állította be az ügynököt.

Az informatikai üzemeltetés a működési oldalt vizsgálhatja: milyen hozzáféréssel futott a feladat, mely rendszereket érintette az ügynök, és visszakövethető-e a vitatott lépés. Ez segít elkülöníteni a hiányos bemeneti adatot, a rosszul kijelölt feladatot és a technikai hibát. Az üzemeltető azonban ettől még nem feltétlenül jogosult eldönteni, hogy egy dolgozót vagy ügyfelet érintő eredményt fenn kell-e tartani.

Személyzeti ügyben a HR az eljárás, a munkavállalót érintő következmény és a szükséges emberi felülvizsgálat szereplője. Személyes adatok vagy megfelelési kérdések esetén az adatvédelmi, illetve jogi szakember bevonása is szükséges lehet. A szerepek együttműködnek, de a végső döntés jogát az adott folyamatban meg kell nevezni: több vizsgáló ugyanazt az ügyet más szempontból nézi, miközben a döntésért egyértelmű emberi felelősre van szükség.

Hol kell emberi döntés az ügynök munkájában?

Az emberi döntési pont különösen akkor lényeges, ha az ügynök eredménye valaki munkáját, lehetőségét vagy megítélését befolyásolja, illetve ha egy végrehajtott lépést nehéz visszafordítani. Feltételezett példa: az ügynök eltérést talál egy dolgozó adataiban és előkészíti az ügyet. Az eltérés okáról és a munkavállalót érintő következményről már kijelölt embernek kell mérlegelnie; az ügynök találata önmagában nem rendezi a körülményeket.

Ilyenkor az emberi jóváhagyás helye a munkafolyamat része. Az ügynöknek az érzékeny lépés előtt meg kell állnia, az illetékes embernek pedig tudnia kell, milyen információ alapján dönthet a folytatásról vagy az elutasításról. Ha az ügynök már végrehajtott egy műveletet, a kivizsgáláshoz az is számít, milyen állapotból indult, és pontosan melyik lépésnél keletkezett a vitatott eredmény.

A munkavállalói jelzés után először azt kell tisztázni, hogy tényleges intézkedés történt-e, vagy az ügynök csak javaslatot készített. Ezután a folyamat gazdája a technikai vizsgálat és az érintett szakmai szereplők megállapításai alapján dönthet a javításról vagy az ügy további kezeléséről. A jelzést fogadó ember, a működést vizsgáló csapat és a végső döntéshozó eltérő szerepet tölthet be; a dolgozó szempontjából az számít, hogy az ügy köztük követhetően haladjon.

A kivételek terhe az embereknél marad

A londoni konferencia összefoglalója szerint a munkavállalóknak mindössze 35%-a lát világos karrierutat a saját szervezetében, miközben az MI átalakítja a munkát. Ez külön munkavállalói megállapítás, nem a HR-vezetői felmérésből számított arány. A szerepek változását ezért nem csak az határozza meg, mely rutinfeladatokat veszi át az ügynök, hanem az is, kire jutnak a kivételes és vitatható ügyek.

Az automatizált munka gyorsasága mellett az emberi mérlegeléshez idő, információ és felhatalmazás kell. Ha egy dolgozó az ügynök lépését vitatja, a kijelölt döntéshozónak az ügy körülményeit is értékelnie kell, nem csupán a rendszer kimenetét. A felelősségi rend így a munkavállaló számára ott válik valóságossá, ahol a jelzésére valaki érdemben megvizsgálja az eredményt, és jogosult változtatni rajta.

Olvassa el ezt is:

• Emberi jóváhagyás MI-ügynökben: a folytatható állapot a kulcs
• A NIST szerint az MI-ügynök ne örökölje automatikusan a felhasználó jogait
• A brit cégek 47%-a bővítene IT-csapatot – emberi ítélőképességet keresnek