Alanyi adómentesség 2026: nem elég csak az idei bevételt nézni

|Szerző: A QUASA szerkesztősége|5 perc olvasás| 1
Alanyi adómentesség 2026: nem elég csak az idei bevételt nézni

A NAV 2026-os tájékoztatója szerint a magyar alanyi adómentesség értékhatára a korábbi 18 millióról 20 millió forintra emelkedett. A választáshoz a 2025-ben ténylegesen elért és a 2026-ban észszerűen várható, majd ténylegesen elért belföldi forgalom sem haladhatja meg az új határt. Az alacsony idei bevételi terv tehát nem elég, ha a tavalyi összeg túl magas volt.

Ha a vállalkozás más uniós tagállamban teljesített ügyletekre is mentességet szeretne, újabb feltételeket kell vizsgálnia. A NAV SME-rendszerről szóló ismertetője szerint a külföldi mentesség külön választható: az érintett tagállam bevételi határa mellett a 100 000 eurós uniós összforgalmi korlát is számít. A magyar mentesség önmagában nem terjed ki a másik tagállamban teljesített ügyletekre.

Mi kerül a magyar értékhatárba?

A belföldi vizsgálat alapja a Magyarországon teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások forintban kifejezett, éves szinten göngyölített ellenértéke. Ezért először azt kell tisztázni, hol teljesül az ügylet az áfaszabályok szerint. A vevő külföldi címe vagy a számla pénzneme önmagában nem dönti el, hogy az ellenérték a magyar értékhatárhoz tartozik-e.

Feltételezett példa: egy magyarországi piaci árus értékhatárba számító belföldi forgalma 2025-ben 20,2 millió forint volt, 2026-ra pedig 12 millió forintot vár. Az idei terve bőven a határ alatt marad, de a tavalyi tényadat miatt 2026-ra nem választhatja az alanyi adómentességet. Fordítva is érvényes az ellenőrzés: a határ alatti tavalyi forgalom nem menti meg a jogosultságot, ha az idei, észszerűen várható forgalom már meghaladja azt.

A választáskor az idei várakozás számít, az év során viszont a ténylegesen teljesített ügyletek ellenértékét kell követni. A tervet tehát nem lehet változatlan jogosultságként kezelni, ha az értékesítés a vártnál nagyobb lesz. A számításhoz az értékhatárba tartozó ügyletek ellenértékét kell összesíteni; egy könyvelési bevételsor önmagában nem feltétlenül ad választ erre az áfajogi kérdésre.

Mikor nem akadály a korábbi határ túllépése?

A feltételezett 2025-ös, 19 millió forintos forgalom a régi 18 milliós határ fölött, de a 2026-os választásnál vizsgált 20 milliós határ alatt van.

A régebbi, alacsonyabb értékhatár átlépése önmagában nem zárja ki a 2026-os választást. Az átmeneti szabály akkor segít, ha a vállalkozás a 2025-ös tényleges és a 2026-os várható belföldi forgalom alapján már belefér a megemelt határba. Ez a korábbi túllépés miatt egyébként alkalmazandó visszatérési korlát alól ad felmentést, nem a két vizsgált év bevételi feltétele alól.

Feltételezett példa: egy vállalkozás 2025-ben 19 millió forint értékhatárba számító belföldi forgalmat ért el, 2026-ra pedig 19,5 millió forintot vár. Tavaly átlépte az akkor érvényes határt, de a 2026-os választás szempontjából mindkét vizsgált összeg a megemelt határon belül van. A korábbi túllépés miatti visszatérési tilalom ezért önmagában nem akadálya az új választásnak. A szabály a korábbi évben történt határátlépésre is kiterjedhet, ha az előírt bevételi feltételek teljesülnek.

A megemelt határ a tavalyi ügyletek adózását nem írja át utólag: a kérdés az, hogy a vállalkozás milyen feltételekkel választhatta a mentességet erre az évre. Egy már működő vállalkozás új választását az előző év végéig be kellett jelenteni. Aki akkor már alanyi adómentes volt, és továbbra is megfelel a feltételeknek, annak a határemelés miatt nem kellett új nyilatkozatot tennie.

Mikor lép be a 100 000 eurós uniós korlát?

Egy feltételezett vállalkozás magyar forgalma a hazai határ alatt marad, miközben uniós összforgalma átlépi a 100 000 eurós SME-korlátot.

A külön uniós ellenőrzés akkor szükséges, ha a vállalkozás a letelepedése szerinti országon kívül is alkalmazni kívánja a határon átnyúló SME-mentességet. Az Európai Bizottság SME-szabályai szerint a teljes uniós éves forgalom az előző és a tárgyévben sem haladhatja meg a 100 000 eurót. Emellett minden kiválasztott tagállam saját éves, adott esetben ágazati bevételi határát is teljesíteni kell; egyes országok két korábbi évet vizsgálnak.

Feltételezett példa: egy magyar vállalkozás értékhatárba számító hazai forgalma 2025-ben 16 millió, 2026-ban 18 millió forint. A teljes uniós forgalma tavaly 92 000 euró volt, idén viszont 101 000 euróra nő. A magyar belföldi bevételi feltételnek továbbra is megfelelhet, ha a hazai mentesség egyéb feltételei fennállnak. Az uniós korlát átlépése viszont a más tagállamokban alkalmazott SME-mentességét megszünteti.

A két ellenőrzés eltérő forgalmat mér. A magyar határhoz a belföldön teljesített, értékhatárba tartozó ügyletek ellenértéke tartozik; az uniós korlátnál a tagállamokban elért forgalmat együtt kell nézni. Az összesítésbe olyan tagállam forgalma is beleszámít, ahol a vállalkozás nem kért SME-mentességet. Ezért a kizárólag magyar értékesítésre felállított előrejelzésből nem lehet a külföldi mentességre való jogosultságot megállapítani.

Az is előfordulhat, hogy az uniós összeg a korlát alatt marad, de a vállalkozás egy kiválasztott ország helyi határát túllépi. Ilyenkor az adott ország mentességi szabályát és esetleges átmeneti sávját kell vizsgálni; a helyi határ átlépése nem jelenti automatikusan a többi kiválasztott ország mentességének elvesztését. Az országonkénti besoroláshoz az ügyletek teljesítési helyét kell meghatározni.

Hogyan választható a külföldi mentesség?

A magyarországi székhelyű vállalkozás a letelepedése szerinti tagállamban tesz előzetes bejelentést, és megjelöli, mely más tagállamokban kívánja alkalmazni a mentességet. A külföldi ügyleteknél attól kezdve járhat el SME-mentesként, hogy megkapta az EX-azonosítót és a visszaigazolást annak használatáról az adott tagállamban. Egy általános magyar alanyi adómentes státusz ezt a külön visszaigazolást nem helyettesíti.

A rendszerben negyedéves forgalmi jelentést kell benyújtani a letelepedés szerinti tagállamban. A jelentés tagállamonként tartalmazza a forgalmat azokban az országokban is, ahol a vállalkozás nem alkalmazza a mentességet. Így az uniós összforgalom követése a külföldi mentesség fenntartásának része, miközben a magyar belföldi jogosultságot továbbra is a saját hazai feltételei alapján kell megítélni.

Olvassa el ezt is:

Megosztás:

Iratkozzon fel hírlevelünkre

A legfrissebb Web3-, MI- és kriptohírek egyenesen a postafiókjába.

0