Világszerte 18,8%-ra nőtt az MI-használat – a mérésnek van vakfoltja

A Microsoft szeptember 21-én közzétett eredményei szerint 2026 júniusában a világ 15–64 éves népességének becslés szerint 18,8%-a használt generatív MI-t, nagyjából egy százalékponttal több, mint az előző negyedévben. Szinte minden vizsgált gazdaságban emelkedett a használat, miközben a mérés még nem fed le minden használt MI-eszközt.

A Microsoft részletes országadatai Magyarországnál 32,2%-os első és 33,3%-os második negyedéves értéket közölnek, vagyis a becsült arány 1,1 százalékponttal nőtt. A mérés összesített, anonimizált vállalati telemetriából indul ki, majd az operációs rendszerek és eszközök piaci részesedéséhez, az internet-hozzáféréshez és a népességhez igazítja az eredményt. Ezek a korrekciók segítik az országok összevetését, de nem pótolják automatikusan a még nem követett MI-eszközöket.

Az országlista mögött eltérő növekedés látszik

A CNA szeptember 22-i beszámolója az Egyesült Arab Emírségek 73,3%-os és Szingapúr 64,3%-os eredményét emeli ki; a globális északon 28,8%, a globális délen 16,2% volt a becsült arány. A két térség közötti rés az előző negyedévhez képest szélesedett, noha mindkét oldalon nőtt a használat. A sorrend azt mutatja, mekkora hányad jutott el a bevont termékek használatáig, és nem mondja meg, ki milyen gyakran vagy milyen eredménnyel használta őket.

A magyar növekedés a széles körű emelkedésbe illik, de az országokat eltérő internetes és eszközpiaci háttér jellemzi. Ezért a nyers Microsoft-forgalom önmagában félrevezető lenne: ahol más eszközök vagy operációs rendszerek terjedtek el, ugyanaz a megfigyelési csatorna más szeletet lát a teljes használatból. A becslés ezt az eltérést próbálja kiegyenlíteni, hogy a földrajzi különbség ne pusztán a Microsoft elérését tükrözze.

A régiós átlag különböző országok adatait vonja össze, így a globális észak és dél közötti eltérésből nem lehet egyetlen helyi okot kiolvasni. A hozzáféréshez internet, megfelelő eszköz és használható szolgáltatás kell; az infrastruktúra és a digitális készségek hiánya ezért a terjedés egyik magyarázata lehet. A mért különbség önmagában nem bizonyítja, hogy az egyik régióban nagyobb volna az MI gazdasági haszna.

Mit jelent a „felhasználó” ebben a mérésben?

A mutató azt becsüli, hogy a vizsgált időszakban a munkaképes korú lakosság mekkora része használt generatív MI-terméket. A nevező a munkaképes korú lakosság, nem az összes internetező vagy eszköztulajdonos. Ez fontos különbség: az internet és az eszköz birtoklása a használat feltétele lehet, a jelentés azonban a népességhez viszonyított elterjedést kívánja megbecsülni.

Az alkalmi kipróbálás és a mindennapi munkába beépült MI-használat ugyanabban a mutatóban jelenhet meg. Az országérték ezért nem a beszélgetések számát, a ráfordított időt vagy a munkában elért megtakarítást méri. Ha két ország becsült aránya hasonló, abból még nem következik, hogy a felhasználók ugyanazokra a feladatokra és ugyanolyan rendszerességgel nyúlnak generatív MI-hez.

A közzétett mutató összesített, anonimizált használati jelekből készülő népességi becslés. Az operációs rendszer és az eszköz piaci arányának figyelembevétele a Microsoft látókörének eltérő méretét kezeli; az internetpenetráció korrekciója pedig az online elérés országonkénti különbségét veszi számításba. A népességi kiigazítás révén a végeredmény a megfelelő korcsoporthoz viszonyított használati arányként jelenik meg.

A Copilot-beszélgetések más kérdésre válaszolnak

A fogyasztói Microsoft Copilot-beszélgetések mintájában a feladatok típusa is vizsgálható. A globális délen a tanulással és oktatással kapcsolatos használat nagyobb súlyt kap a beszélgetések között, mint a világ egészében. Ez a megfigyelés arról szól, mire kérik a Copilotot a mintában szereplők, nem arról, hogy a teljes lakosság hány tagja használ bármilyen MI-terméket tanulásra.

A különbség azért lényeges, mert a felhasználói arány és a használat célja két külön mérési egység. Egy ember több beszélgetést folytathat és több terméket is kipróbálhat; a feladatok megoszlásából ezért nem lehet egyszerűen országos felhasználói arányt számolni. A Copilot-minta azt árnyalja, mit csinálnak azok, akik már elérték ezt a szolgáltatást, és a felhasználói kör változásával maga a feladatmegoszlás is átalakulhat.

Az új eszközök bevonása átírhatja az arányokat

A mérés legfontosabb lefedettségi korlátja, hogy az újonnan megjelent, már használt MI-eszközök egy része még kívül van a megfigyelt termékek körén. A következő kiadásban bővíteni tervezik ezt a kört. Az előzetes várakozás szinte minden gazdaságban magasabb becsült arányt jelez, Kínában különösen nagy elmozdulással, mivel több népszerű hazai eszköz használata jelenleg nem szerepel a számításban.

Az így keletkező emelkedésnek más a jelentése, mint amikor ugyanazon eszközkör mellett valóban többen kezdenek MI-t használni. A szélesebb lefedettség már folyó használatot is láthatóvá tehet, ezért a két kiadás közötti különbségben módszertani és tényleges változás keveredhet. Ez a hatás országonként eltérhet, ha az újonnan bevont szolgáltatások piaci jelenléte is eltér, így az országok sorrendje is módosulhat.

A következő adatsor értelmezéséhez az lesz a döntő, hogy a bővítés után közölnek-e összehasonlítható korábbi értékeket, vagy külön jelzik a mérési kör változásának hatását. Enélkül egy nagy ugrás gyorsuló terjedésnek tűnhet akkor is, ha részben a korábban kimaradt használat jelenik meg a statisztikában. A következő kiadás így a most láthatatlan használat nagyságáról is többet árulhat el.