4,7%-os a munkanélküliség, de tovább tart az álláskeresés

A KSH szeptember 25-én közzétett augusztusi gyorstájékoztatója szerint Magyarországon 2026 augusztusában 4,7% volt a havi munkanélküliségi ráta; a június–augusztusi adatok 11,7 hónapos átlagos álláskeresési időt és a hazai elsődleges munkaerőpiacon 36 ezres éves létszámcsökkenést mutattak. A háromhavi munkanélküliségi ráta 4,8% volt: más időszakot és más becslési eljárást tükröz, mint a havi érték.

A Telex szeptember 25-i beszámolója szerint júliushoz képest 21 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak és 7 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma; augusztusban így 4 millió 654 ezer foglalkoztatottat és 229 ezer munkanélkülit becsültek a 15–74 évesek körében. A havi elmozdulás mellett a hosszabb álláskeresés és az elsődleges munkaerőpiac éves változása árnyalja a munkaerőpiaci képet.

Mit mutat külön a havi és a háromhavi adat?

A havi adat az augusztusi állapotot becsüli, a háromhavi mutató pedig a június és augusztus közötti időszak átlaga. Mindkettő a 15–74 évesekre vonatkozik, de az álláskeresés időtartamáról és a foglalkoztatottak egyes csoportjairól a részletes háromhavi adatok adnak képet.

2026. augusztus: havi becslés

• Foglalkoztatottak: 4 millió 654 ezer fő.
• Munkanélküliek: 229 ezer fő.
• Munkanélküliségi ráta: 4,7%.

2026. június–augusztus: háromhavi átlag

• Foglalkoztatottak: 4 millió 655 ezer fő.
• Munkanélküliek: 235 ezer fő.
• Munkanélküliségi ráta: 4,8%.
• Az aktív álláskeresés átlagos időtartama: 11,7 hónap.

A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktívak, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes létszámán belül. A havi és a háromhavi ráta ezért nem a teljes népesség ugyanarra a hónapra számított két eredménye. A közeli értékek mellett a két időszak munkanélküli-létszáma is eltér, ami a külön kezelést különösen fontossá teszi.

A KSH munkaerő-felmérési módszertana szerint a havi fő mutatók modellbecsléssel készülnek az önálló havi minták kilengéseinek mérséklésére, míg a háromhavi átlagot közvetlenül a felmérésből becsülik. A modellbecslés így nem pontos személyszámlálás: a felmérés eredményeiből számított havi érték. A részletes bontások a háromhavi adatokhoz tartoznak, ezért az álláskeresés időtartamát sem érdemes az egyetlen augusztusi hónap mutatójaként értelmezni.

Nőtt a régóta állást keresők aránya

A június–augusztusi időszakban a munkanélküliek 33,7%-a több mint egy éve keresett állást. Arányuk 4,2 százalékponttal magasabb volt az előző év azonos időszakában mértnél. Ezzel párhuzamosan a három hónapnál rövidebb ideje keresők aránya 42,6% volt, 3,0 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A változás a munkanélküliek összetételét írja le: nagyobb súlyt képviselnek közöttük a régóta keresők.

A 11,7 hónapos átlag az éppen munkanélkülinek számító emberek addigi aktív álláskeresésére vonatkozik. Nem azt jelenti, hogy minden most állást kereső ember ennyi idő múlva talál munkát, és nem a már lezárult keresések átlagos hossza. A rövid és a hosszú ideje keresők aránya megmutatja, miért takarhat az átlag egymástól nagyon eltérő helyzeteket.

A felmérésben munkanélkülinek az számít, aki nem dolgozik, aktívan keres munkát, és megfelelő állás esetén rövid időn belül munkába tudna állni. Emiatt a munkanélküliek becsült létszáma és a nyilvántartott álláskeresők száma eltérhet egymástól. Az augusztus végén nyilvántartott 219 ezer álláskereső ezért más feltételek szerint összeállított adat, mint a havi felmérés 229 ezres munkanélküli-létszáma.

Az elsődleges munkaerőpiacon látszik az éves csökkenés

A június–augusztusi átlagban 4 millió 467 ezren dolgoztak a hazai elsődleges munkaerőpiacon, 36 ezerrel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A teljes foglalkoztatotti létszám 4 millió 655 ezer fő volt, éves eltérése 24 ezer fő. A két csökkenés különböző körre vonatkozik, ezért a kisebb teljes változás nem teszi érdektelenné az elsődleges piacon mért elmozdulást.

Az elsődleges munkaerőpiac mutatója a foglalkoztatottak közül kihagyja a közfoglalkoztatottakat és a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjait. A vizsgált három hónapban a közfoglalkoztatottak becsült létszáma 66 ezer, a külföldön dolgozóké 122 ezer volt. A teljes foglalkoztatotti adat ezeket a csoportokat is magában foglalja; az elsődleges mutató szűkebben a hazai, közfoglalkoztatáson kívüli munkavégzést követi.

A létszámadatok nem egyéni pályákat követnek, hanem két időszak becsült állományát vetik össze. A 36 ezres különbségből ezért nem állapítható meg, hány ember veszítette el a munkáját, vagy hányan léptek be közben új állásba. A foglalkoztatotti létszám változását a munkanélküliek számával sem lehet közvetlenül összeadni: a munkába belépők és az onnan kilépők egy része a gazdaságilag nem aktívak közé kerülhet, illetve onnan érkezhet.

Mit jelent itt a mintavételi hibahatár?

A háromhavi adatok háztartások mintájából készülnek, így a közzétett létszámok becslések. A teljes foglalkoztatotti létszám 24 ezres éves eltérését a közlés a mintavételi hibahatáron belülinek jelöli. Ez azt jelenti, hogy az ekkora becsült különbséget a felmérés bizonytalansága mellett óvatosan kell értelmezni; nem pontos, minden munkavállalóra kiterjedő számlálás eredménye.

Ez a jelölés a teljes foglalkoztatotti létszám éves összevetéséhez tartozik. Az elsődleges munkaerőpiac 36 ezres csökkenése szintén felmérésből becsült változás, de a két számra nem lehet automatikusan ugyanazt a hibahatárról szóló megjegyzést alkalmazni. A munkanélküliségi ráta önmagában pedig egyik létszámváltozásból sem következik, mert a gazdaságilag aktív népesség összetétele is számít.

A következő havi közlés az újabb foglalkoztatási és munkanélküliségi becslést adhatja meg. A hosszú ideje állást keresők arányának alakulását továbbra is a részletes háromhavi adatokból lehet majd követni.