Kína 23 MI-technológiát korlátozna, a nyílt forrás kivétel lehet

A kínai Kereskedelmi Minisztérium és a Tudományos és Technológiai Minisztérium 2026. október 16-i közös közleményében 40 technológia, köztük 23 MI-technológia exportbesorolásának módosítását bocsátotta november 15-ig véleményezésre, és a felsorolt technológiák kivitele előtt azonnali regisztrációt írt elő. A katalógus módosítása még tervezet: a már nyílt forrásként vagy tudományos publikációban közkinccsé tett technológiák kimaradnának a szabályozásból. A most alkalmazandó regisztrációt ezért külön kell választani a későbbi tiltástól vagy korlátozástól.

Az Associated Press beszámolója szerint a javaslat tiltaná az érzékeny kínai adatokon tanított nagy modellek egyes alaptechnológiáinak és a honvédelmi vagy létfontosságú informatikai rendszerekhez szánt MI-ügynökök technológiájának kivitelét; a legalább kétbillió paraméterű, illetve bizonyos kiemelkedő képességű modellek alaptechnológiája korlátozott kategóriába kerülhet. Egy európai partner szempontjából az számít, hogy szolgáltatást vesz igénybe, vagy a kínai fejlesztő magát a technológiát, annak használati jogát vagy irányítását adja át külföldre.

Mely MI-technológiákat érinti a javaslat?

A tervezett MI-kör a nagy modellekhez, az ügynökökhöz, a számítási klaszterekhez és az információfeldolgozáshoz kapcsolódó technológiákat fogja át. Ezek nem azonosak minden olyan termékkel, amely mesterséges intelligenciát használ. Egy modell működéséhez szükséges fejlesztési eljárás átadása, egy ügynök alaptechnológiájának külföldi licencelése és egy kész alkalmazás elérése eltérő ügylet.

A besorolás következménye sem egységes. A tiltott technológia exportját a javaslat megakadályozná; a korlátozott technológia átadásához engedélyezési eljárás kapcsolódna. A különbség a nagy modelleknél különösen fontos: a paraméterszámhoz vagy képességhez kötött korlátozás a meghatározott alaptechnológiára vonatkozna, így abból önmagában nem következik, hogy minden ilyen modell külföldi használata tilos lenne. A katalógus végleges szövege dönti majd el az egyes tételek pontos besorolását.

A tervezet és az azonnali regisztráció külön szabály

A közlemény három helyzetet választ el egymástól. Az eltérés már egy folyamatban lévő kínai–európai technológiai ügyletnél is számíthat:

A katalógus módosítása javaslat. A véleményezés után változhat, mely technológiák kerülnek tiltott vagy korlátozott kategóriába. A tervezett besorolást ezért még nem lehet végleges exporttilalomként kezelni.
Az export előtti regisztráció már alkalmazandó. A felsorolt technológiák külföldre vitele előtt a kínai exportőrnek regisztrálnia kell az ügyletet. A szabály a már megkezdett, de még be nem fejezett átadásokat is érinti, és a módosított katalógus hatálybalépéséig szól.
A közkinccsé tett technológia kivétele a javaslat része. A már nyílt forrásként vagy tudományos publikációban hozzáférhetővé vált technológiát a tervezet nem vonná az exportellenőrzés körébe. A kivétel szempontjából az átadott technológia nyilvánossága számít, nem pusztán az, hogy a kapcsolódó terméknek van nyílt forrású összetevője.

A regisztrációs szabály a technológia tulajdonjogának külföldre kerülését, a külföldi használatra adott licencet és azt az esetet is nevesíti, amikor a kínai technológia tulajdonosa vagy tényleges irányítója külföldi szereplővé válik. A bejelentésben a fogadó fél, a célország vagy célterület, a technológia tervezett felhasználása és az ügylet várható értéke szerepel. Magyar vevő esetén a regisztráció a kínai exportőr feladata, de az adatigény és az eljárás időzítése a közös ügyletet is érintheti.

Mit jelent a nyílt forrású kivétel?

A már közzétett technológia és egy jövőbeli nyílt forrású kiadás eltérő eset. A minisztériumi szóvivői magyarázat a későbbi nyílt forrású közzétételhez automatikus engedélyezést kapcsol, amelyet az „即报即出” fordulattal, vagyis lényegében bejelentés utáni azonnali kiadással ír le. Ugyanez a magyarázat a már nyílt forrásként vagy tudományos cikkben közkinccsé vált technológiát a tervezett exportellenőrzés körén kívül helyezné. Az automatikus engedélyezés tehát egyszerűsített eljárás egy későbbi átadáshoz; a már nyilvános technológia kivétele más jogi helyzet.

A nyíltság határát az átadott rész tartalma adja. Egy nyilvánosan elérhető modell vagy kutatási eredmény mellett létezhet olyan fejlesztési eljárás, nem közzétett technikai ismeret vagy használati jog, amelyet a kínai partner külön adna át. Ilyen esetben a nyilvános elem megléte önmagában nem rendezi a többi elem exportbesorolását. A tervezet ezért nem egy vállalatot vagy egy modell nevét mentesítené általában, hanem azt a technológiát, amely ténylegesen a nyilvánosság számára hozzáférhetővé vált.

Hol lehet következménye egy európai együttműködésben?

A minisztériumi értelmezés szerint a korlátozott technológia külföldi helyi telepítése technológiaexportnak minősülhet. Ezzel szemben egy korlátozott nagy modell API-n, alkalmazáson, weboldalon vagy SaaS-szolgáltatáson át nyújtott elérését nem sorolja a nagy modellek technológiaexportjára vonatkozó körbe. Egy magyar vállalatnál ezért más megítélés alá eshet a kínai modell távoli használata és az, ha ugyanannak a technológiának a helyi telepítésére vagy önálló továbbfejlesztésére szerez jogot.

Beszállítói vagy közös kutatási megállapodásnál az átadott technológia és a felhasználási jogok pontos terjedelme válik meghatározóvá. A szóvivői magyarázat a külföldi erőforrásokra épülő közös kutatást, valamint a kínai vállalat saját külföldi számítási központjának létrehozását is az automatikus engedélyezéssel könnyíthető esetek között említi. Ez az eljárási könnyítés nem változtatja távoli szolgáltatássá a technológia külföldi telepítését, és nem teszi már közzétetté a külön átadott műszaki ismeretet.

A véleményezés lezárása után a végleges katalógus mutathatja meg, mely MI-technológiák maradnak a tiltott vagy korlátozott körben. Addig a kínai partnerrel tervezett technológiaátadásnál az előzetes regisztráció az a kötelezettség, amely már most hatással lehet az ügylet időzítésére.

Olvassa el ezt is: