Brave vagy Firefox: az alapbeállítás többet számít, mint a privát mód

Ha adatvédelmi szempontból választasz asztali böngészőt, és nem szeretnél beállításokkal foglalkozni, a Brave a jobb kiindulópont: a gyári követés- és reklámblokkolása a normál ablakban is aktív. Beépített ujjlenyomat-védelmet használ, az alapértelmezett keresője pedig a Brave Search. Ez a választás azoknak kedvez, akik telepítés után rögtön erősebb szűrést szeretnének.

A Firefox Standard követésvédelme szintén automatikusan működik: ismert követőket blokkol és elkülöníti a sütiket, de a követő tartalmakat ebben a módban csak privát ablakban blokkolja. A normál böngészésben erősebb tartalomszűréshez át kell állítani a védelmet. Ha a webhelyek működése és a beállítások részletes szabályozása fontosabb, ez a kompromisszum vonzóbb lehet.

Mit kapsz a gyári beállítással?

A különbség nem egyszerűen az, hogy az egyik böngésző véd, a másik pedig nem. A Brave Shields a külső hirdetések és követők betöltését is szűri a szokásos böngészés során. A Firefox Standard módja a közösségi követőket, a webhelyek közötti követősütiket, az ismert ujjlenyomat-készítőket és a kriptobányász szkripteket célozza; a többi harmadik féltől származó sütit elkülöníti. A két megoldás ezért másféle tartalomhoz nyúl hozzá alapállapotban.

• Brave, gyári állapot: a Shields bekapcsolva indul, és a normál ablakban is blokkolja a külső hirdetéseket és követőket. A felhasználónak ehhez nem kell külön bővítményt telepítenie vagy szigorúbb módot választania.
• Firefox, gyári állapot: a Standard mód automatikusan kezeli az ismert követőket és a sütik elkülönítését. A követő kódot tartalmazó oldalelemek szélesebb körű blokkolása a normál ablakban külön beállítást igényel.

A süti elkülönítése és egy követő szkript leállítása nem ugyanaz. Az első korlátozza, hogy a sütiben tárolt azonosító több webhely között használható legyen; a második megakadályozhatja, hogy maga a külső elem betöltődjön. Ezért egy weboldalon látható hirdetés önmagában nem árulja el, hogy a böngésző milyen védelmet alkalmaz a háttérben.

Mi változik kézi szigorítással?

A Brave Shields leírása szerint a Standard az alapállapot, az Aggressive pedig több elemet szűr, nagyobb webhely-kompatibilitási kockázattal. Ha egy oldal hibázik, a Shields csak azon a webhelyen is kikapcsolható; a többi oldalon aktív marad. Ez célzott kivétel, de az érintett webhelyen a védelem egy része megszűnik.

A Firefoxban a Strict mód a követő tartalmak blokkolását a normál ablakokra is kiterjeszti, és minden webhelyek közötti sütit blokkol. A Custom mód külön választható blokkolási kategóriákat ad. A szigorúbb beállítás bejelentkezési mezőket, űrlapokat, fizetést vagy beágyazott videót is érinthet, ha azok követőnek minősülő tartalomtól függenek. A Firefox védelme is kikapcsolható egyetlen problémás webhelyen.

• Brave, opcionálisan szigorítva: az Aggressive mód a gyárinál több elemet blokkolhat. Akkor indokolt, ha a további szűrésért elfogadható a több helyi kivétel lehetősége.
• Firefox, opcionálisan szigorítva: a Strict mód a normál ablak tartalomszűrését növeli, a Custom pedig részletesebb választást enged. Egyik beállítás eredménye sem írható jóvá a Firefox gyári Standard módjának.

A módosíthatóság így mindkét böngészőben megvan, de más helyről indulnak. A Brave használójának a gyári szűrés mellett inkább egy-egy hibás oldal kezelésére lehet szüksége. A Firefox használója előbb globálisan dönthet arról, hogy a normál ablakban is vállalja-e a szigorúbb blokkolást.

Mit mér a független teszt?

A PrivacyTests.org asztali eredménytáblája azonos automatizált vizsgálatokat futtat gyári beállításokon; a megnyitott táblában Brave 1.96 és Firefox 156.0 szerepel. Az Adobe Audience Manager követőjének betöltését vizsgáló sorban a Brave megfelel, a Firefox nem. Ez a vizsgált követőre és konfigurációra vonatkozó eredmény, nem általános adatvédelmi pontszám.

A verziószámok különböznek, mert két külön böngészőről van szó. Az összehasonlítás alapja az azonos teszt és az azonos, gyári beállítási feltétel. A tábla más sorai a sütik és más tárolók elkülönítését vagy az ujjlenyomat szempontjából látható adatokat vizsgálják; egyetlen követőteszt nem helyettesíti ezeket. A nyilvános eredmények változhatnak a böngészők és a tesztek frissítésével.

A táblából a kézzel szigorított módok teljesítménye sem következik. A Firefox Strict és a Brave Aggressive már eltér a vizsgált gyári konfigurációtól. A független eredmény ezért elsősorban annak segít dönteni, aki a telepítés utáni állapotot fogja mindennap használni.

Webhelyek és böngészőmotor

A Firefox saját összevetése arra figyelmeztet, hogy a Brave gyári reklámblokkolása egyes webhelyeket megzavarhat, és a könnyen használható adatvédelmi beállításokat emeli ki. Ez létező kockázat, nem bizonyíték arra, hogy a Firefox minden oldalon gond nélkül működik. Szigorúbb Firefox-beállítás mellett is előfordulhat, hogy egy követőként azonosított elemre szüksége lenne az oldalnak.

A kompatibilitás gyakorlati jelentősége a rendszeresen használt szolgáltatásoknál derül ki: egy bejelentkezés, fizetési folyamat vagy beágyazott videó hibája többet számíthat, mint egy ritkán látogatott oldalon eltűnő elem. Mindkét böngészőben van webhelyenkénti kivétel, így egy hiba miatt nem feltétlenül kell minden oldalon gyengíteni a védelmet. A kivétel ára az adott webhelyen engedélyezett további tartalom.

Asztali gépen a Brave Chromium-alapú, a Firefox pedig Gecko motort használ. A Chromium-családból érkezőnek a Brave ismerősebb lehet; a Firefox külön motorja azoknak szempont, akik ettől független böngészőt szeretnének használni. A motor neve önmagában nem adatvédelmi mérőszám: a követők elleni tényleges viselkedést a bekapcsolt védelmekkel együtt kell megítélni.

Mire elég a privát ablak?

A privát ablak főként a helyben megőrzött munkameneti adatok kezelésére szolgál: bezárás után a munkamenet sütijei nem maradnak meg úgy, mint a normál böngészésnél. Ettől a meglátogatott webhely és az ott működő követők számára a tevékenység nem válik láthatatlanná. Közös számítógépen hasznos lehet, de a naponta használt normál ablak követésvédelmét nem helyettesíti.

A Firefox Standard módjában van egy fontos árnyalat: a követő tartalmak blokkolása privát ablakban aktív, normál ablakban viszont nincs ugyanígy bekapcsolva. A Brave gyári külsőhirdetés- és követőblokkolásához nem kell privát ablakot nyitni. Aki többnyire normál ablakban böngészik, annak ez a gyári különbség közvetlenebbül számít, mint a privát mód neve.

Melyiket érdemes választani?

A Brave célszerűbb, ha a lehető legkevesebb kézi beállítással szeretnél erős szűrést a normál böngészésben, és elfogadod, hogy egyes webhelyeken kivételre lehet szükség. A gyári állapot megfelel annak az igénynek, hogy a védelem már az első használattól aktív legyen.

A Firefox lehet jobb, ha a Standard mód visszafogottabb tartalomszűrését, a kategóriánként alakítható védelmet vagy a külön böngészőmotort értékeled. A Strict mód később erősítheti a normál ablak védelmét, de ezzel a webhelyek működését érintő kompromisszum is változik. A választásnál az a beállítás számít, amelyet valóban használni fogsz.

Olvassa el ezt is:

• Proton Pass vagy NordPass: az alias és a biztonsági ellenőrzés dönt
• JSON mód helyett séma: így nem csúszik szét az MI válasza
• Clockify vagy Toggl Track: az olcsóbb időmérés több ellenőrzést ad