Deepfake jelölése: a szatíra sem mentesít teljesen az EU-ban

Az Európai Bizottság tájékoztatója szerint 2026. augusztus 2. óta az uniós MI-rendelet 50. cikke alapján a szakmai tevékenység során közzétett deepfake mesterséges eredetét legkésőbb az első találkozáskor fel kell tárni a közönség előtt. Deepfake lehet olyan MI-vel létrehozott vagy módosított kép, hang vagy videó, amely valósnak tűnő személyt, tárgyat, helyet, szervezetet vagy eseményt mutat, és hamis hitelesség benyomását kelti.

A szatirikus vagy fiktív mű sem ad automatikus mentességet, ha deepfake-et tartalmaz. A közlés formája azonban igazodhat a műhöz, hogy ne zavarja annak bemutatását vagy élvezetét. Magyar alkotónál és vállalkozásnál ezért a tartalom besorolása az első kérdés; utána dönthető el, ki felel a jelzésért, és hol találkozzon vele a néző, az olvasó vagy a hallgató.

Először sorold be a közzétenni kívánt tartalmat

Az MI használata önmagában nem tesz minden képet deepfake-ké. A besorolásnál a valós vagy hihetően valós alanyhoz való hasonlóság, a tartalom üzenete és a bemutatás környezete számít. Egy elképzelt világ illusztrációját másként fogadja a közönség, mint egy valódi hírfelvételnek látszó jelenetet.

1. Valósnak ható kép, hang vagy videó: feltételes példa egy soha el nem hangzott nyilatkozatot hiteles felvételként bemutató videó. Itt a közönségnek szóló mintajelzés lehet: „A videó MI-vel létrehozott vagy manipulált jelenetet tartalmaz.” A közlés a felvétel kezdetén vagy közvetlenül mellette legyen észlelhető.
2. Nyilvánvalóan képzeletbeli generált kép: ha a jelenet nem kelti valódi személy, hely vagy esemény hiteles ábrázolásának látszatát, nem pusztán az MI használata miatt tartozik a deepfake-re vonatkozó közönségtájékoztatási szabály alá. Az „MI-vel készült illusztráció” felirat ilyenkor választható tájékoztatás lehet például a képaláírásban.
3. Közérdekű ügyben tájékoztató MI-szöveg: az ilyen célra közzétett, MI-vel létrehozott vagy módosított szöveg eredetét fel kell tárni, ha a szerkesztői kivétel feltételei nem teljesülnek. A cím közelében elhelyezett „A szöveg MI-vel készült” közlés egy lehetséges megoldás.
4. Érdemben ellenőrzött közérdekű szöveg: a jelzési kötelezettség alól kivétel alkalmazható, ha a szöveg emberi felülvizsgálaton vagy tényleges szerkesztői ellenőrzésen ment át, és természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel a közzétételéért. A puszta helyesírási javítás nem érdemi felülvizsgálat. Ez a kivétel a szövegre vonatkozik; a vele együtt közölt deepfake hangot vagy videót külön kell megítélni.
5. Szatirikus vagy fiktív mű: ha deepfake szerepel benne, a műfaj a tájékoztatás módját befolyásolja, nem törli el a közlést. Feltételes mintaszöveg: „A mű MI-vel létrehozott vagy módosított jelenetet tartalmaz.” A jelzés elhelyezhető a mű kezdetén vagy a megtekintéshez közvetlenül kapcsolódó ismertetésben.

Az egyszerű fényerő- vagy kontrasztállítás eltér egy szereplő vagy háttér érdemi MI-alapú kicserélésétől. Utóbbi megváltoztathatja a jelenet jelentését, ezért az elkészült változatot és annak várható értelmezését kell figyelembe venni. Egy szerkesztőprogram neve önmagában nem dönti el, hogy a közlés deepfake-e.

Válaszd szét a szolgáltató és az alkalmazó feladatát

A Mesterséges Intelligencia Hivatal gyakori kérdései külön kezelik a generatív rendszer szolgáltatójának géppel olvasható jelölését és a deepfake-et szakmai tevékenysége körében használó alkalmazó közönségnek szóló tájékoztatását. A fájlban lévő metaadat vagy technikai vízjel segítheti a gépi felismerést, de a nézőtől nem várható el, hogy külön eszközzel kutassa fel. A közlésnek ember számára is érzékelhetőnek kell lennie.

Ha egy vállalkozás a saját felelőssége és irányítása alatt készíttet, majd tesz közzé tartalmat, a közreműködő munkatárs vagy külsős jelenléte önmagában nem szünteti meg a vállalkozás alkalmazói szerepét. A személyes, nem szakmai célból MI-rendszert használó magánszemély viszont nem tartozik ebbe az alkalmazói körbe. Egy alkotó rendszeres gazdasági vagy szabadúszó tevékenysége már más megítélés alá esik, ezért a magánprofilon való megjelenés önmagában nem dönti el a kérdést.

Hová kerüljön a figyelmeztetés?

A közönségnek legkésőbb az első találkozáskor értenie kell, hogy az érintett tartalom mesterségesen készült vagy módosult. Képnél ezért a kép melletti vagy a képen szereplő jól olvasható közlés, videónál a lejátszás elején megjelenő jelzés lehet megfelelő. Ezek elhelyezési javaslatok, nem kötelező szövegsablonok: a közlésnek egyértelműnek, jól megkülönböztethetőnek és hozzáférhetőnek kell lennie.

Csak hangként fogyasztott tartalomnál rövid hangos figyelmeztetés adhat időben tájékoztatást, például: „A következő hangrészletet mesterséges intelligenciával hozták létre.” Ha csak egy megszólalás mesterséges, a jelzés ezt nevezze meg; a teljes műre vonatkozó állítás félrevezető volna. Közérdekű szövegnél a cím közelében vagy az érintett rész előtt elhelyezett közlés segít felismerni az eredetet még az olvasás elején.

A több kattintás után látható leírás és a rejtett technikai jelölés nem ugyanúgy éri el a közönséget, mint a műhöz kapcsolt figyelmeztetés. Közzétételkor különösen számít, hogy egy videó vagy hanganyag önálló részletként is terjedhet: aki csak a kivágattal találkozik, annak a teljes változat mellett elhelyezett közlés nem feltétlenül látható vagy hallható. Ilyen megosztásnál a jelzést a részlethez is érdemes kapcsolni.

A szatíra a jelzés módját változtatja meg

Az 50. cikk szövege az egyértelműen művészi, kreatív, szatirikus vagy fiktív műben szereplő deepfake esetén is előírja a generált vagy manipulált tartalom létezésének megfelelő feltárását. A közlés ilyenkor olyan formát kaphat, amely nem akadályozza a mű bemutatását vagy élvezetét. A „paródia” műfaji megjelölés tehát önmagában nem helyettesíti az MI-eredetre vonatkozó tájékoztatást.

Egy feltételes szatirikus rövidfilmben a figyelmeztetés a film előtt vagy a megtekintéshez szorosan kapcsolódó felületen jelenhet meg. Ha a történetben csak egy valós személyre emlékeztető, MI-vel létrehozott jelenet szerepel, a pontos közlés erre a jelenetre utaljon, ne állítsa, hogy a teljes film mesterséges. Így a néző az eredetről is értesül, miközben a jelzés a mű bemutatásához igazodik.

Olvassa el ezt is:

• Sentry vagy Datadog: a hibakeresés és a teljes megfigyelhetőség nem ugyanaz
• Home office térítés 2026-ban: a 32 280 forint nem automatikusan jár
• Influenszerreklám jelölése: a #reklámnak rögtön látszania kell