Bejárunk a videóhívásért: az irodai napok fele valójában távoli munka

Natalia Emanuel és Emma Harrington októberi, előzetes munkatanulmánya szerint a 2026 szeptemberében megkérdezett 1835 diplomás amerikai dolgozó körében az irodai napok nagyjából fele teljes egészében online értekezletekkel vagy önálló munkával telt. A dolgozó ilyenkor jelen van az épületben, de a napja nem feltétlenül hoz személyes együttműködést a csapatával.

A szerzők a The Atlantic 2026. október 14-i elemzésében arról írtak, hogy a felmérés résztvevőinek több mint 70 százaléka a legutóbbi irodai napján legalább egy csapattársát nélkülözte az épületben, és nagyjából a felüknek egyetlen teljesen személyes megbeszélése sem volt. Ez a legközvetlenebb válasz arra, miért marad meg a videóhívás a bejárás után is: az érintettek gyakran nem ugyanott dolgoznak.

A jelenlét, a közelség és a közös munka külön adat

Az irodai jelenlét önmagában csak azt rögzíti, hol dolgozik valaki. A csapat közelségéhez azt is tudni kell, hogy ugyanabban az épületben vannak-e azok, akikkel rendszeresen egyeztet; a személyes együttműködéshez pedig azt, hogy valóban találkoznak-e munka közben. A három kérdésre eltérő választ adhat ugyanaz a munkanap.

Egy jelenléti nyilvántartás megmutathatja a bejárást, de nem derül ki belőle, hogy a kollégák külön helyszínen voltak-e, vagy egymás mellett ülve is online kapcsolódtak. A közös épület szintén csak lehetőség: ha a nap önálló feladatokból áll, nem keletkezik automatikusan közös munka. Fordítva is igaz, egy videós megbeszélésekkel teli napon lehetnek rövid személyes egyeztetések, amelyeket a formális értekezletek listája nem mutat.

Ezért az online hívás és az önálló munka együtt kezelése hasznos figyelmeztetés, de nem állítás arról, hogy minden érintett egész nap egyedül volt. A felmérés a legutóbbi irodai nap felidézésére épült, a munkatanulmány pedig más munkaidő- és vállalati adatokkal is vizsgálta a jelenséget. Az arányok a vizsgált amerikai dolgozók tapasztalatát írják le; magyarországi országos becslésként nem használhatók.

A szétszórt csapatot nem hozza össze a bejárási szabály

A videóhívás legkézenfekvőbb oka, hogy a csapat tagjai különböző városokban, telephelyeken vagy teljesen távolról dolgoznak. Ha mindenki bemegy a számára kijelölt irodába, attól még nem kerülnek egy helyiségbe. Az ilyen értekezlethez a videó közös csatornát ad; az egyéni bejárási előírás a földrajzi távolságot nem szünteti meg.

Más helyzet, amikor a kollégák ugyanabba az irodába járhatnának, de eltérő napokat választanak. A heti jelenléti cél mindegyiküknél teljesülhet, miközben nincs közös időpontjuk a személyes munkához. A csapat szempontjából így kevésbé az számít, hány napot töltött bent egy-egy ember, mint az, hogy a közös feladathoz szükséges emberek jelenléte átfed-e.

Az összehangolt napot a hiányzás is felboríthatja. Ha egy megbeszélés egyik résztvevője máshonnan csatlakozik, a helyben lévők dönthetnek közös tárgyaló és hibrid kapcsolat mellett, de külön-külön is beléphetnek ugyanabba a hívásba. Az utóbbi egyszerű lehet a szervezés szempontjából, ugyanakkor a helyben dolgozók közötti beszélgetést is online formába tereli.

Ezek eltérő szervezési problémák. A távoli telephelyen dolgozó csapattársat nem lehet pusztán a helyi nap kijelölésével személyesen jelen lévővé tenni; a választható bejárási napok összehangolása viszont teremthet közös időt. Ezért egy irodai szabály eredményét a csapat tényleges elhelyezkedéséhez kell viszonyítani, nem csupán az egyéni jelenléthez.

A közös épületben is online maradhat az értekezlet

A videóhívás nem mindig távol lévő résztvevőt köt be. Előfordul, hogy valamennyi meghívott ugyanabban az épületben van, mégis mindenki a saját helyéről csatlakozik. Ilyenkor a hívás megtartása és a személyes találkozás lehetősége egyszerre áll fenn; a megbeszélés formáját külön döntés határozza meg.

A digitális forma kényelmes lehet, ha a résztvevők egy már megszervezett hívásba lépnek be, vagy ugyanazt a képernyőt szeretnék látni. Ennek ára lehet, hogy elmarad a teremhez vezető úton, illetve az értekezlet előtt és után kialakuló rövid beszélgetés. A közös helyszín előnye ezért akkor sem automatikus, amikor a szükséges kollégák ténylegesen bejártak.

A kutatók a Porchlightnak adott interjúban így fogalmaztak: „Being in person is not the same as being in the office.” A különbség a dolgozónak is érzékelhető: ugyanaz az utazás vezethet személyes egyeztetéshez, de ahhoz is, hogy csupán másik helyről kapcsolódjon be a megszokott hívásokba.

Melyik feladat indokol közös irodai napot?

A közös nap akkor kap világos célt, ha az érintett kollégák ugyanakkor vannak jelen, és van olyan feladatuk, amelynek számít a közvetlen kapcsolat. Egy közös döntés, a betanítás vagy egy nehezen tisztázható probléma megoldása alkalmat ad a személyes egyeztetésre. Az önállóan végezhető munka vagy a több helyszínen dolgozó csapat tájékoztatása másféle jelenlétet igényelhet.

Ez nem követeli meg, hogy a bent töltött napot értekezletekkel töltsék meg. A kollégák közelsége rövid kérdéseknél, munka közbeni segítségnél és előre nem tervezett beszélgetéseknél is számíthat. Ehhez azonban az kell, hogy a feladatban érintettek ugyanott dolgozzanak, és legyen idejük egymásra; a közös naptári jelölés önmagában egyik feltételt sem teljesíti.

A hibrid munkarend értékelésénél ezért külön érdemes kezelni, ki járt be, kivel volt egy helyen, és mivel telt a közös idő. Ha egy csapat főként távoli kollégákkal dolgozik, az online értekezlet indokolt maradhat az irodai napon is. Ha viszont a bejárás célja a helyi együttműködés, a döntő kérdés az, létrejöttek-e azok a személyes találkozások, amelyekért a dolgozók útnak indultak.

Olvassa el ezt is:

• A OneByZero 20 millió dollárt kapott – a mérnöki munka a valódi termék